Elképzelhető, hogy a jövőben nem kukoricát, napraforgót vagy repcét, hanem inkább energiafüzet fognak termeszteni a gazdák, mert az gazdaságosabb. Ezzel a bejelentéssel kezdte előadását Kósa Ferenc címzetes főiskolai tanár, a Kreátor Kft. ügyvezető igazgatója tegnap Bikalon, a Dél-Dunántúl mezőgazdasági vállalkozóinak rendezett tanácskozáson.
A rendezvényen, melyet a Kreátor Kft. és a mágocsi SHS-AF Kft. szervezett, a Tolna, Somogy, Baranya megyei gazdák tájékoztatást kaptak a gyorsan növő energiafűz termesztéséről, energetikai célra történő felhasználásáról. A növény széles körben felhasználható, rendkívül gazdaságosan előállítható, értékes, alternatívát jelent a mezőgazdaságban és az energiafelhasználás területén, mondta Kósa Ferenc. Magas szalicil-alkohol tartalma miatt jó a fűtőértéke, az energiafűzzel történő tüzelés költsége a koksz 50, a gázfűtés 30, az olaj 20 százaléka. A külön erre a célra kifejlesztett fűz Magyarországon jól termelhető, egyszeri beruházást igényel és jó árbevételt, hektáronként 250-300 ezer forintot biztosít. Várható termesztési ideje 25-30 év, az első év kivételével nem kíván különleges növényápolást. Minden évben vágható, hektáronként 10-40 tonna száraz faanyag nyerhető. Külön előnye, hogy az alacsony termőképességű, gyakran parlagon hagyott vagy tartósan vízzel borított területeken is jól termeszthető. Mivel gyorsan, nagy mennyiségben nő, ki lehet vele váltani a hagyományos erdők tüzelőfa céljából történő kiirtását. A tanácskozás másik előadója dr. Marosvölgyi Béla professzor, tanszékvezető egyetemi tanár az energiaültetvények lehetséges helyét és szerepét ismertette a magyar energiagazdálkodásban. Mint mondta, a világ hagyományos energiaforrásainak fokozatos kimerülése és az energiaköltségek folyamatos növekedése miatt kiemelkedő jelentőséget kap az úgynevezett alternatív energiaforrások felderítése és hasznosítása. Ide tartoznak azok a fafajok, melyek termesztése szabályozható és növekedése gyors, többek között az energiafűz, melynek tüzeléstechnikai tulajdonsága nagyon jó, környezetet kímélő, kicsi a klór-, kén- és káliumtartalma, ráadásul pollenmentes, ami jó hír az allergiásoknak. Az energiafűz első magyarországi termesztői között volt a sárbogárdi MAG-HÁZ Kft, akinek ügyvezetője, Molnár István beszámolt tapasztalatairól, hangsúlyozva, hogy a fűz telepítésénél a legfontosabb az első év és az első hónap. A tanácskozáson szó került még az energiafűz ültetéséhez és betakarításához használt gépekről, a tüzeléstechnikai tapasztalatokról és a finanszírozás kérdéséről, melyről a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet munkatársa adott részletes tájékoztatást. Zárásként Margittai Miklós, az MVH elnöke szólt a 2007-2013-as új vidékfejlesztési stratégia tervről, ezen belül az energiaültetvények és mezőgazdasági melléktermékek hasznosításáról. Az előadások után a résztvevők megtekintették a Kurd határában Király Árpádné 26 hektáros energiafűz ültetvényét.
Az energiafűznek számtalan előnye van
Környezetkímélő módon válthatja ki kisebb vagy nagyobb települések teljes körű fűtési energiával való ellátását, javítja a talaj szerkezetét, tápanyagnövelő hatású. Alkalmas kistelepülések és állattartó telepek szennyvíztisztítására, értékes méhlegelő. Betakarítása november és február között lehetővé teszi a mezőgazdasági gépek holt időben történő kihasználását.
F. Kováts Éva