Nógrád az ország leginkább fával borított megyéje, az erdőterületek aránya meghaladja a 37 százalékot. Persze történelmi okai vannak annak, hogy ez így alakult, hiszen a trianoni békediktátummal Magyarország erdőterületeinek 88, ezen belül fenyveseinek 97 százalékát elvesztette Erdélyben, a Felvidéken, az azóta Kárpátaljává változott Ruténföldön...
Nógrádban azonban a domborzati és az éghajlati viszonyok miatt mindig jelentős volt az erdőterületek aránya, a vele való gazdálkodással együtt. A mai állapot szerint a 37 százalék az országos átlagnak csaknem a kétszerese, de ez az előny fogyatkozik: rövidesen átadják Magyarországon a kétmilliomodik hektár erdőt. Persze nem Nógrádban, hanem a nemzeti jelképnek is tekinthető Ópusztaszeren, de hát a mi tájainkon kevés új erdőt telepítenek, mert így is igen kedvező az arány egyes, szinte fátlan alföldi vidékekhez képest...
Földünkön évente Magyarország teljes területével csaknem megegyező nagyságú erdőterület tűnik el. Az erdőterület fogyásának elsődleges oka a szegénység, a megélhetési kényszer, a természeti erőforrásokkal való tartamos gazdálkodás hiánya. Az erdőterület csökkenése többek között veszélyezteti a fajgazdag erdei életközösségeket, a biológiai sokféleséget, a termőtalajt, a helyi lakosság hosszú távú megélhetését, hozzájárul a klímaváltozás felgyorsulásához. Miközben számos fejlődő országban erőfeszítéseket tesznek az erdők fogyásának megállítására, Magyarországon az elmúlt 80 évben folyamatosan és jelentősen növekedett az erdőborítás. Az 1920-as évek elején még csak 12% volt az erdők területi aránya, ami elsősorban a mezőgazdaság számára már gazdaságosan nem hasznosítható területek erdősítésének eredményeként mára meghaladja a 21%-ot.
Hazánk környezeti állapota szoros összefüggésben van természeti értékeink – így erdeink – megőrzésére, fejlesztésére, gyarapítására tett erőfeszítéseink eredményeivel. A magyar társadalom idejekorán felismerte az erdők jelentőségét, gyarapításuk fontosságát, és ez a felismerés társadalmi konszenzuson alapuló kiterjedt erőtelepítési programokban valósult meg. Az erdészek által irányított erdőtelepítés eleinte elsősorban a termőtalaj védelmét (futóhomok-megkötés, kopár hegyoldalak beerdősítése), az akkor szerény favagyon gyarapítását, majd egyre inkább az ország környezeti állapotának javítását, az értékes erdei életközösségek gyarapítását szolgálta és szolgálja.
EU-tagságunkat megelőzően nemzeti forrásból, majd azt követően a nemzeti hozzájárulást kiegészítő EU-források felhasználásával sok százezer hektár új erdőt hoztunk létre. A 2007– 2013-as időszakban az Új Magyarország vidékfejlesztési terv is támogatja az új erdők létrehozását, a folyamat tehát folytatódik.
Kiemelkedő esemény a magyar erdőgazdálkodás történetében az erdők gyarapodását jelző kétmilliomodik hektár átadása. A jeles alkalmat ünnepeljük 2006. november 9-én, Ópusztaszeren Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a szakmai és társadalmi szervezetek képviselőinek megtisztelő részvétele mellett. A rendezvény fővédnöke Szili Katalin a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke.
Állami Erdészeti Szolgálat