Fontos a gazdász és vadász együttműködése
Földtulajdonhoz kötött a vadászati jog, amely meghatalmazással azonban átruházható. Az 1996. évi LV. törvény 2006. évi módosításai szerint változhatnak] a zalai vadászterületek is.
Az eddigi, tíz évre szóló vadászterületi szerződések határvonalai, méretei 2007 márciusától újra szervezhetőek. Nem mindegy, hogy ettől az időponttól a világhíres zalai vadállományról milyen keretek között gondoskodnak, milyen vadgazdálkodási szempontok vezérlik a földtulajdonosokat, milyen kapcsolat folytatódik vagy alakul ki a földtulajdonos és a vadásztársaság között.
- Az újabb tíz évre szóló haszonbérleti szerződéssel a kamara két szakosztálya, az erdészeti és vadászati, valamint a növénytermesztési osztály is foglalkozott az elmúlt hónapokban - mondta Balogh Rudolf, a Zala Megyei Agrárkamara elnöke. - Érthető az odafigyelés, hiszen gazdálkodó és vadász közös érdeke kell legyen a világhíres zalai vadállomány óvása, a vele való törődés, az okszerű vadgazdálkodás, amelyet azonban meg kell, hogy előzzön a földművelők és erdőgazdálkodók gazdasági érdeke, hiszen igazán ők viselnek itt anyagi kockázatot, nem pedig a vadászok.
A bevezetőben említett LV-ös törvény szerinti tízéves haszonbérletek lejárnak, s az új tízéves vadgazdálkodási ciklus 2007. március elsejével indul. Ezekhez ki lehet, ki kell jelölni az új vadászterületek határait. A rendelet több paragrafusa taglalja a jogi kereteket, ezt az érdekeltek nagyjából ismerik.
- Ennek alapján a bárki által tervezett új vadászterülethez meg kell szerezni - az
úgynevezett földtulajdonosi gyűlés összehívásához - a földtulajdonosok 30 százalékos hozzájárulását. Össze kell hívni a tulajdonosi közgyűlést, és itt többségi szavazással döntenek a leendő vadászterület határáról, a területhasznosításáról, nevezetesen,
hogy saját maguk gyakorolják a vadászati jogot, mint föld- vagy erdőtulajdonosok,
mezőgazdasági vállalkozók, vagy pedig azt haszonbérletbe adják. Azon földtulajdonosok
érdekeit, akik nem jelennek meg a közgyűlésen, á helyi jegyző képviseli teljes joggal.
A7 állami területeket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet képviseli.
Az erdő- és növénytermelést folytatók eredményességét nagyban befolyásolja a vadászokkal való érdemi együttműködés, hiszen a vadkárok mérséklése, azok megelőzése közös érdek.
- Információink szerint ötven százalékkal növekszik a vadászterületek száma a következő tíz esztendőre vonatkozó szerződéskötések alapján - folytatta az elnök. – Ez nem baj, ugyanis a kisebb területtel rendelkezőknél a vadásztársaságok vezetésének több ideje marad a termelőkkel való érdemi kapcsolattartásra. El kell dönteni, hogy a
termelésé, a környezet- és tájvédelemé, vagy történetesen a vadgazdálkodásé a prioritási sorrend. A közös gondolkodás, a párbeszéd a célravezető itt is a későbbi konfliktusok megelőzése érdekében. Például fontos lenne a vetésszerkezetről, az erdőművelésről előzetesen is rendszeresen egyeztetni.
Ez év elejétől folyik az új vadászterületek kialakításával kapcsolatos szervezőmunka. A korábbi 8-10 ezer hektáros területek helyett a kisebbek előnyösebbek, mert a nagy területekhez a hivatásos vadászok száma kevés, nehezen megelőzhetőek a nagyobb vadkárok, nehezebb a kapcsolattartás a földhasználókkal.
Sajnos előfordult, hogy a vadászok nem tudták, kinek a földjén vadásznak, nem érdekelte őket a vadkár, a termelő gondja. Ezen változtatni kell. - Amikor a vadászati hatóság jóváhagyja az új vadászterületeket, a bérleti szerződéskötéskor a földművelő, erdőművelő figyeljen a részletekre, a garanciális elemeket a vadkár megelőzése érdekében írásban rögzítsék. Ezt évente rendszeresen vizsgálják majd felül. Ezt is szorgalmazták a kamarai osztálytalálkozókon, hogy minimálisra csökkenjen a konfliktushelyzet. A termelőknek is tudomásul kell venni, hogy a vad a természet része. Legtöbb helyen már nem nyereséges a vadásztársaság, mert tevékenységük költsége igencsak megnövekedett. Csökkent az árbevételük, ezt a tagság vezetése legtöbbször a vadkár összegének megnyirbálásával próbálta ellensúlyozni. Ez nem tartható tovább, a költséges sportot folytatóknak a jövőben többet kell áldozni hobbijukra. Egyszer ezt ki kell mondani. Bízunk abban, hogy 2007-től az új tízéves bérleti szerződések indulásakor a társaságok vezetésében azok a mezőgazdasági és erdőgazdasági szakemberek kerülnek túlsúlyba, akik egyben jól felkészült vadgazdálkodási szakemberek is. Bízunk továbbá abban, hogy a kamara erőfeszítéseinek eredményeként 2007 márciusától a termelők és a vadászok közötti párbeszéd hatására csökkennek a korábbi időszakban jellemző viták, veszekedések - így az elnök.