Pénzbüntetés helyett a jövő évtől többéves börtönbüntetéssel is sújthatják azokat, akik fosztogatják az erdőket. Tavaly az országban százezer köbméter fát loptak el szervezett bűnözői csoportok. Még ebben a hónapban a parlament elé kerül az erdőtörvény módosítása.
Ha az Országgyűlés jóváhagyja a javaslatot, január elsejétől csak hatósági engedély birtokában lehet majd fát kivágni, a szállításhoz pedig a fák törvényes elvitelét bizonyító eredetigazolás szükséges - tudtuk meg Klemencsics Andrástól, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezető-helyettesétől.
A módosítást az indokolja, hogy az utóbbi időben szinte nagyüzemi méreteket öltött a falopás. Tavaly az FVM adatai szerint százezer köbméter fát vágtak ki illegálisan. A jelenlegi 12-13 ezer forintos tűzifaárakkal számolva ez 1,3 milliárd forintos veszteséget jelent. A természetpusztítást, a fák idő előtti kivágását, bútoralapanyagként való értékesítését is beleszámítva, a kár ennél nagyságrendekkel nagyobb.
Több hazai erdészetben megerősítették, hogy a törvénymódosításra azért is szükség van, mert a jelenlegi szabályozás mellett a jól felszerelt, belső erdészeti információkkal rendelkező - gyakran szabályosan kivágott, feldolgozásra váró rönköket elvivő - bandákkal szemben gyakorlatilag tehetetlenek.
Túlságosan enyhék a mostani szankciók - mondta lapunknak Hajdú Tibor, a Zalaerdő Rt. erdőfelügyeleti igazgatója. Ha nagyritkán tetten értek is valakit, eddig legfeljebb ötvenezer forint bírsággal sújthatták, és szabálysértési eljárást indíthattak. Pedig a büntető törvénykönyv szigorúbb alkalmazásával már most is lenne mód arra, hogy szabálysértési eljárás helyett büntetőeljárást indítsanak.
Mindezt megerősítette a Legfőbb Ügyészség közelmúltban született állásfoglalása is. A szakvélemény szerint lopás helyett akár természetkárosításért is felelősségre vonhatják a fatolvajokat. Így pénzbírság helyett akár kettő-öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják az ipari méretű falopások elkövetőit és szervezőit.
Az elmúlt években a legtöbb kárt az Egererdő Rt. ózdi erdészetéből jelentették. A nehézipar leépülése után munka és fizetés nélkül maradt emberek gyakran kényszerűségből önkiszolgáló módon biztosították maguknak télire a tűzifát. Az erdészet néhány éve együttműködési megállapodást kötött a rendőrséggel, azóta közös járőrözéssel valamelyest sikerült visszaszorítani nemcsak a megélhetési, hanem az errefelé is terjedő nagyüzemi falopásokat.
SZILÁGYI A. JÁNOS
Szociális falopás
A fára szakosodott bűnbandák által okozott veszteségnél jóval kisebb a szociális falopások miatti kár. A télire való tüzelő engedély nélküli begyűjtése főleg az ország szegényebb vidékein, Baranya, Borsod, Heves, Nógrád, Somogy megyében jellemző. A törvénymódosítás elsősorban nem ellenük irányul. Õk ugyanis megfelelő felszerelés, szállítóeszköz hiányában ritkán vágnak ki élő fát, inkább a kidőlt rönköket, gallyakat viszik el.