VÉDTELEN TERMÉSZET Gépesített dúvadak döngetnek
Õsszel legfeljebb a szarvasbőgéstől visszhangozhatna az erdő. Ám a megye védett területeit sokkal vadabb hangok népesítik be. A csendet idegen lárma veri fel, a lóerők dübörgése.
A két- és négykerekű terepmotorok ma már esőben és fagyban, nyári napsütésben és süppedő hóban is belevetik magukat a természetbe, s eljutnak a legvédettebb zugokig is. Az erőgépek nyergében ülőket persze nem a zöld környezet iránti figyelem hajtja. Az Északi-Középhegység a tehetősök játszóterévé vált. - Ki vagyunk szolgáltatva a gépesített természetrombolók hobbikedvének - mondja a Gyöngyössolymoson élő Gyenes István vadász és természetvédő író. Õ nap mint nap szembesül a ténnyel, hogy a közeli Mátra természetvédelmi területei is valóságos átjáróházakká lettek az elmúlt időszakban. - Minden tiltó jelzést, táblát, sorompót vagy kerítést figyelmen kívül hagyva, az erdei útról letérve, mindenen átgázolva, messzire behatolva tapossák és szántják a védett vidéket. Nem lehet ellenük érdemben sokat tenni. Amíg egy-egy motorost nagy ritkán sikerül is elkapnia a természetvédelmi járőrnek vagy a rendőrségnek, nem kobozhatják el a járműveket vagy a jogosítványt, mert például az utóbbival gyakorta eleve nem is rendelkeznek az érintettek. A 18. könyvénél tartó természetvédő szerint már az óvodában és a családban, majd iskolában is helyes szemléletet kell kialakítani a felnövekvő generációkban. Különben tehetetlen és beletörődő szemlélői maradunk a természet pusztulásának. Kérdés persze, hogy van-e ennyi időnk várni? Becsei Ferenc, a Bükki Nemzeti Park (BNP) természetvédelmi őrszolgálatának vezetője szerint aligha. A Bükkből komoly erőfeszítéssel ugyan sikerült kissé visszaszorítani a motorosokat, ám ők csakhamar megjelentek a Mátrában és a Zemplénben is. A napokban például, nem szokatlan módon, kis motorostalálkozóra derült fény a bükki védett terület szívében, a Szalajka-völgyi Fátyol-vízesésnél. Nyolc négykerekű és négy kétkerekű motoros és egy terepjáró adott egymásnak zajos randevút. A hírek szerint Egerből, Gyöngyösről, Miskolcról, továbbá a fővárosból, Kelet-Magyarországról, Debrecenből, de még a Dunántúlról is érkeznek a motorosok. Ma nyilvános névvel, elérhetőséggel föladott hirdetésekben szerveznek motoros partikat a védett területekre. Az őrszolgálat is bukkant már így a szervezők nyomára. Megesik, hogy a természettiprók figyelik az őrök mozgását, és mobilon "leadják a drótot", merre tiszta a terep. A terepmotorosok utáni hajsza idén nyár óta némiképp csillapodott, ugyanis a legfőbb ügyészség aggályosnak találta az őrszolgálat azon gyakorlatát, hogy kötélkordonnal biztosították, kerítették körbe az intézkedés idejére a vétkes gépesített természetkárosítókat. - A motorosok az állították, hogy a 60-70 centi magasságban kifeszített kötéllel veszélyeztettük a testi épségüket, le akartuk vágni a fejüket - magyarázza a jogi huzavonát Becsei. A bíróság előtt két éve húzódik például egy per, amely egy intézkedő természetvédelmi őr elsodrása miatt hatósági személy veszélyeztetése címén indult a motoros ellen. Ma már, amikor lassan mindenki alig emlékszik a történtekre, előfordulhat, hogy az őr lesz a felelős, mivel akadályozta a motorost. A jelenlegi szabályozás nem biztosít eléggé hatékony eszközöket a hivatásos természetvédőknek - hangsúlyozza a Bükki Nemzeti Park őrszolgálatának vezetője. Csak a tettenérés a járható út, ám a motorosok maguktól nem állnak meg. A gépek többsége mindenféle azonosító, illetve rendszám nélküli, a rajtuk ülők arcát pedig rendszerint csuklya, sisak takarja. - Ha netán elkapjuk is - jegyzi meg Becsei Ferenc -, az esetenként kiszabott maximum 100 ezer forintos bírságot is nevetve kifizetik az akár többmilliós gépek gazdái. Eredményesebb lenne, ha legalább a minősített esetekben, szigorúan védett területekre való behajtás vagy ismételt elkövetés esetén már bűncselekményként végleg el lehetne kobozni a drága eszközöket. Ez már tényleg visszatartó erővel bírna.
Kovács János
Harmadolt őrszolgálat
Mostantól ismét kevesebben ügyelnek a rendre a Bükki Nemzei Park 43 ezer 129 hektárnyi védett területén. A természet védelméért felelős őrszolgálat eddig 40 felügyelővel működött, ami így is reménytelenül csekély létszámnak tűnt a feladathoz képest. A megszorítások miatt azonban további emberektől voltak kénytelenek megválni. Így a 12 most leszerelt természetőrrel egy csapásra 28 tagúra karcsúsodott a gárda. Ezzel jóformán emberfelettivé, s szinte teljesíthetetlenné vált az eredeti feladat, a természet aktív védelme.
Költséges időtöltés, olcsó természet
Egy új terepmotor felszereltségtől, típustól, motormérettől függően legalább egy-két millió forintba kerül. Egy négykerekű változat, a most annyira divatos új quadok új ára 2-3,5 millió forint. Használtan már akár pár százezerért is hozzá lehet jutni az efféle "fűnyírókhoz". A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területeire csak az igazgatóság engedélyével szabad belépni. Kivételt a jelzett turistautak és kerékpárutak, valamint a közforgalmi utak képeznek. Azokon szabadon lehet közlekedni, túrázni, annyi megkötéssel, hogy a turistajelzéssel ellátott ösvényekről letérni tilos. A törvény alapján a védett természeti területeken az engedély nélkül űzött technikai sportok természetvédelmi szabálysértésnek számítanak, ami százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, s természetvédelmi bírság is kiszabható.
A pótolhatatlan kultúrtörténeti értékek földje
A szilvásváradi Szalajka-völgy a legrégebb óta védett táj Magyarországon, 1957 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, mint kiemelkedő fontosságú, egyedülálló természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékeket hordozó terület. A Bükki Nemzeti Park 1977-ben alakult. A fokozottan védett terület - közte a Bükk-fennsík, Nagymező - mintegy 6000 hektár. A Bükk-fennsík mészkő felszínét a legkülönbözőbb karsztformák teszik változatossá. Mélyében 400-600 barlang húzódik. Nevezetessége a Szalajka-patak 17 méter magasról aláhulló Fátyol-vízesése. Uralkodó erdei a bükkösök, 400-600 méter magasság alatt tölgyesek. Az Õserdő bükkjei 180-200 évesek.