A melegebb idő és a vízhiány miatt megváltozhat növény- és állatvilágunk
Megyei körkép - Éghajlatunk hatással van a növényállományra. Ahogy változik a klímánk, változik megyénk erdeinek összetétele is.
Az elmúlt tíz-tizenöt évben végzett nemzetközi és hazai kutatások alapján hazánkban az üvegházhatás erősödése miatt a következő években az átlagnál nagyobb mértékű hőmérséklet-emelkedéssel kell számolnunk.
Egyes tudósok szerint éghajlatunk a következő évtizedekben szárazabbá és napfényben gazdagabbá válik. A hazánk térségében is végbemenő melegedés mellett a következő évtizedekben várhatóan a csapadék mennyisége is csökken, aminek hatására aszályos időszakokra is számítanunk kell. Mindezen hatások mellett csökkenhet a felhőzet is, így pedig a párologtató képesség is növekedni fog. Az éghajlatváltozás régiónként eltérő módon és mértékben hatást gyakorol az emberi egészségre, a talajra, a vízháztartásra, a mezőgazdaságra és az erdőgazdálkodásra is.
Pétervári Tibor, az Országos Meteorológiai Szolgálat szombathelyi észlelője szerint ezek a hatások egyelőre nagy mértékben nem érezhetők térségünkben.
- Általánosságban elmondható, hogy az utóbbi évtizedekben az Alpokalján átlagosan 20-25 százalékos csapadékcsökkenés következett be - mondta az észlelő -, de ettől még nem kell megijedni. - A csapadékeloszlás állandóan változik. Vannak évtizedcsoportok, amikor több esik, s vannak olyanok is, amikor kevesebb. Én azt látom, hogy nem a téli csapadék a kevesebb, hanem inkább az átmeneti hónapok (tavasz, ősz) váltak szárazabbá.
Az észlelő hozzátette, hogy a telek az 1990-es években is szárazabbak voltak: az átlagos csapadékmennyiség általában 80-85 milliméter, de ebben az időszakban csak 65-70 milliméter csapadék hullott télen, de ez a húszas években is megfigyelhető volt.
- Idén valószínű, hogy az éves 600-650 milliméteres átlagot nem érjük el - magyarázta a szákértő. - Eddig 501 milliméter hullott a megyeszékhelyen, s már decembert írunk. Tegyük fel, hogy csapadékosabb lesz ez a hónap, de még akkor sem hullhat ötven-hatvan milliméternél több, tehát az év szárazabb lesz az átlagosnál.
Feltettük a kérdést, hogy a szokatlanul meleg időjárás nem lehet-e a felmelegedés egyik előjele. Erre a szakértő így válaszolt: - Az idei november két fokkal volt enyhébb a megszokott négyfokos átlagnál. Egyébként az elmúlt 125 évben 4 esetben volt öt fok feletti középhőmérsékletű a november. Tehát az idei rendkívülinek nem mondható. Az az aggasztó viszont, hogy ezen az őszön az átlagos csapadékmennyiségnek csak a fele hullt le.
A csapadékmentesebb idő egyértelműen befolyásolja a hazai erdőtársulások jövőjét. A szakemberek szerint hazánkban is várható az erdőövek nagy területű elmozdulása. A környezetvédelmi minisztérium egyik esettanulmánya szerint Magyarország veszélyeztetettségét az is okozza, hogy a felszín alatti csekély tagoltság kevés védelmet nyújt. A legtöbb fa gyökere a talaj felső rétegeiben található, így kevés csapadékhoz jutnak. A klíma változása pedig az erdők egészségi állapotának romlásához vezet.
Bakó Csaba, a Szombathelyi Erdőgazdálkodási Zrt. erdőgazdálkodási igazgatója elmondta, hogy a legnagyobb gondot idén a szokásosnál magasabb hőmérséklet jelenti az erdészeknek. Ilyenkor ugyanis a fák vegetációja lassabban áll le.
Hosszabb ideje már, hogy kevesebb csapadék esik az átlagosnál, ezt mi is észrevesszük az erdőben — mondja. - Legfőképp a lucállomány van veszélyben. Öt-hat éve jelentős száradás figyelhető meg. A lucoknak a gyökere a talaj felső rétegeiben található, így a csapadékhiányra ez a fafaj a legérzékenyebb. A száradás miatt a fák egészségügyi állapotában is romlás figyelhető meg.
Az igazgató szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy télen évek óta már számottevően kevesebb csapadék hullik, s olvadáskor sem kerül annyi víz a gyökerekhez. Pedig ez nagyon fontos lenne a fák életben maradásához. A csapadék csökkenése
miatt a fák nem jutnak elegendő nedvességhez. Az erdőgazdálkodási szakemberek
a lucfenyőket őshonos fafajokkal pótolják, olyanokkal, amelyeknek kevesebb csapadék is elegendő.
Dr. Skribanek Anna, a Berzsenyi Dániel Főiskola növénytani tanszékének vezetője hozzátette, hogy a felmelegedés hatására lényegesen megváltozik a növények összetétele is. Azok az egyedek, amelyek jobban tűrik a szárazságot, előtérbe kerülnek, s kiszoríthatják azokat, amelyeknek nagyobb a vízigénye. A növények vándorolni kezdenek, olyan helyeket keresnek maguknak, ahol az életfeltételek kedvezőbbek. Ha pedig elkezdődik a kiszorítás, akkor ez megváltoztathatja állatvilágunkat is. Mindezek hatására pedig eddig ismeretlen kórokozók, vírusok kerülhetnek be a növényvilágba.
BAJDÓ BETTINA