Nem könnyű eldönteni, ki a felelős azért, ha egy úton átszaladó vad balesetet okoz. Megállapodni a keletkezett kár viselésének mértékéről még nehezebb.
Kocsijával őzzel ütközött olvasónk, Sági György, még júniusban, Fejér megyében. A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy szabályosan közlekedett. Azon az útszakaszon, ahol a baleset történt, nem volt kint a vadveszélyt jelző KRESZ-tábla. Az őz nem pusztult el, a kocsiban viszont jelentős kár keletkezett. Az érintett vadásztársaság viszont nem is reagált olvasónk ügyvédjének az autóban keletkezett kár megtérítésével kapcsolatos megkeresésére. - A vadelütéseknél a rendőrség csak a baleset körülményeit vizsgálja, megállapítja, hogy sértett-e szabályt a járművezető, vagy sem. A kár viselésének mértékéről azonban az érintett feleknek kell megegyezniük, vagy polgári peres eljárásban kérni annak megállapítását - mondták el érdeklődésünkre a megyei rendőr-főkapitányság közrendvédelmi és közlekedésrendészeti osztályán. Amennyiben sem a gépjármű vezetője, sem a vadásztársaság részéről nem állapítható meg szabálysértés, gyakran születik olyan bírósági döntés, mely szerint a vadásztársaság és a gépkocsi tulajdonosa is a saját kárát állja. Mindkét tevékenység ugyanis veszélyes üzemnek minősül. A lapunknak nyilatkozó rendőrtiszt szerint vitatható az az álláspont, amely szerint ha a vadveszélyt jelző tábla közelében ütik el a vadat, akkor egyértelműen a gépjárművezető a felelős. Ez a tábla ugyanis egy figyelmeztető jelzés, ami viszont nem jelenti azt, hogy emiatt mondjuk ötven kilométeres sebességgel kellene haladni az úton. Ahol pedig nincs kinn ilyen tábla, és a vad kiugrik az autó elé, az hasonló ahhoz a helyzethez, amikor valaki a védett főúton halad, és hirtelen elékanyarodik egy másik jármű. Varga Mihály, a megyei vadászkamara titkára szerint az ilyen ügyekben nem egységes a bírói ítélkezési gyakorlat. Általában a kölcsönös felelősségvállalásról születik meg a bírói döntés. A per során megvizsgálják, hogy mekkora a vadban, illetve a járműben keletkezett kár. Megnézik, hogy a gépjárművezető betartotta-e a közlekedési szabályokat. A másik oldalról megvizsgálják, hogy helyeztek-e el figyelmeztető táblát, van-e az úttól háromszáz méteren belül vadetető, tartottak-e a baleset napján vadászatot. Ha nincs kint tábla, azt is megnézik, előfordult-e korábban hasonló baleset azon a szakaszon. Mivel egyértelmű joggyakorlat nem alakult ki, az olvasónk által jelzett esettel kapcsolatban is azt javasolta: a legjobb megegyezni. Ha nem megy levélben, akkor személyesen kellene megpróbálni kompromisszumra jutni. Olvasónk ügyében úgy tűnik, ez nem lesz könnyű. Beszéltünk az érintett vadásztársaság elnökével, aki azt mondta: álláspontjuk az, hogy mindenki viselje a saját kárát. Mint mondta, az általa ismert bírósági ítélkezési gyakorlat is ezt az elvet követi. Arra, hogy nem válaszoltak olvasónk ügyvédjének második levelére, úgy reagált: ha ez így történt, akkor valószínűleg azért, mert az első levélben már megírták az álláspontjukat, és nem látták értelmét a további levelezésnek.
Vad okozta balesetek a megyében 2006-ban
6-os út: 26
65-ös út: 13
63-as út: 7
61-es út: 6
56-os út: 6
55-ös út: 2
mellékutak: 27
Forrás: Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság
Steinbach Zsolt