2006. december 21.
A pécsi Pannonpower Holding Zrt. erőműve új perspektívát kínál a mezőgazdaság számára a Dél-Dunántúlon
Sok elszórt információ jelenik meg mostanában a magyar sajtóban a biomassza-alapú erőművi termelés előnyeiről. A cikkek általában az innovatív megoldásokat kívánó s cserébe széles körű gazdaságélénkítő hatásokkal kecsegtető megoldás egy-egy szeletét tárgyalják, s csak ritkán van mód arra, hogy több perspektívából is rálássunk az ágazatra. A Megújuló mezőgazdaság és energetika a dél-dunántúli régióban című, nemrégiben megrendezett konferencia előadásai komplex képet adtak a biomassza-alapú energiatermelésről - a fókuszban természetesen a pécsi Pannonpower erőmű tevékenységével. Megújuló energia, energianövények, energiaültetvény - manapság ezek népszerű hívószavak, amelyekre felfigyel a közvélemény. Mindez nem véletlen, hiszen ezek a XXI. század, a kimerülőfélben lévő fosszilis energiahordozókat részben leváltó új korszak szavai - ezzel a gondolattal nyitotta meg a Pannonpower Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója a Megújuló mezőgazdaság és energetika a dél-dunántúli régióban című konferenciát. Somosi László kiemelte: e korban olyan új technológiákat fedezünk fel, dolgozunk ki és állítunk -szolgálatunkba, amelyek tiszteletben tartják és megkímélik környezetünket, s amelyek mögött hosszú távú gondolkodás sejlik fel: az energetika eddigi felhasználását sokáig folytatni nem lehet. Ezek alapján született meg a ma már visszavonhatatlanul életünk részévé váló megújuló energiaforrások felhasználása. A Pannonpower - amelynek a legnagyobb létesítménye a pécsi erőműkomplexum - a szénbázisú termeléséről volt ismert. Az európai uniós csatlakozás és a világ fejlődési tendenciái mind környezetvédelmi, mind piaci szempontból olyan helyzetet állítottak elő, amely nyomán a széntermeléssel fel kellett hagyni. Adódott a kérdés: hogyan tovább? Somosi László előadásából kiderült, a társaság stratégiai okok alapján döntött a biomasszaprogram mellett, s a döntés helyességét igazolták az eredmények. - Az 50 megawattos biomasszablokk nemcsak Közép-Európa legnagyobb ilyen létesítménye, de a legjobb hatásfokú is; a kilencvenszázalékos hatékonyság önmagáért beszél. Kiemelt célunk hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarországon 2010-re jócskán növekedjen a villamos energiában a megújulók részaránya. Eddig 3,6 százalék volt a cél, de úgy tűnik, ilyen ütemű, fejlesztésekkel tartható és vállalható akár a tízszázalékos arány is. Felesleges taglalni, milyen fontos ez - ismeretes, mennyi fejfájást okoz a gázfüggőség, a szénhidrogén-függőség Európának és Magyarországnak - fejtette ki az elnök-vezérigazgató. Somosi László szerint a további biomassza-alapú energiafejlesztésekben adott a három szereplő: az állam a maga szabályozásával, forrásaival, az energetikai befektető a maga tőkéjével, a maga elkötelezettségével, technológiai ismereteivel és a biomassza-termelő tudásával, kapacitásaival, földjeivel, eltökéltségével. A további fejlődés egyben azt is jelenti, hogy egyre nagyobb mértékben kiváltható az energiatermelésből a földgáz, mint alapanyag. Somosi úgy látja, hogy kisebb-nagyobb vagy adott esetiben teljes mértékben biomassza-alapra kell helyezni a távhőszolgáltatást is.
Támogatások nélkül nem megy
A pécsi biomasszablokk tüzelőanyaga gyakorlatilag fa, amely a környező erdészetek állományából kerül ki. Ez természetesen nem optimális megoldás. A biomasszaalapú energiatermelés előnyei igazából akkor érvényesülnek, ha a tüzelőanyagot a mezőgazdaság termeli meg. A Pannonpower számít is a környékbeli gazdálkodók
aktivitására, s ennek reményében vág bele két új biomassza-alapú erőművi blokk kialakításába, melyek közül az egyiket már nem is fa, hanem lágyszárú növények - szalma, energiafű - elégetésére tervezték. A gazdák számára ez teljesen új perspektívát jelent a hagyományos, élelmiszer-alapú termesztéshez képest, állami támogatás nélkül azonban aligha sikerülhet az átállás.
Lesz-e állami támogatás?
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint igen. A konferencián szintén előadást tartó Gőgös Zoltán kiemelte: az állam tisztában van azzal, hogy csak egy okosan kialakított támogatási rendszer tud jó gazdasági környezetet teremteni az energiaültetvényeknek. - A megújuló energia és a mezőgazdaság kapcsolata egyelőre - akármilyen dinamikus ütemben is haladunk előre - alapvetően még mindig vidékfejlesztési és mezőgazdasági ügy elsősorban, és csak másodsorban energiaügy - fejtegette Gőgös. Az államtitkár szerint az Európai Unió következő hétéves fejlesztési ciklusába több ágon is lehetőségünk van bekapcsolódni, és növényfajtáktól függően egy-egy ültetvényre akár az ötvenszázalékos támogatás is elképzelhető.
Gőgös Zoltán Ugyanakkor kihangsúlyozta azt is, hogy a fejlesztési támogatásokat nem szabad elaprózni, és óvatosan kell bánni a telepítések méretével is. - Legfeljebb körülbelül 15 ezer hektár új erdő telepítése képzelhető el éves szinten úgy, hogy megőrizzük a mezőgazdaság egyensúlyát. Nem szabad nagy hozamú területeket kivenni a művelésből, de úgy kell alakítani a rendszert, hogy sok kisebb termelő képes legyen kiszolgálni az energetika igényeit - vázolta az állam energetikai és mezőgazdasági jövőképét a szakpolitikus.
Miért éppen energiaerdő?
A fás szárú energianövények nemzetközi és hazai tapasztalataival kapcsolatban - évekkel ezelőtt - nemegyszer elhangzott, hogy Magyarországon a tűzifa értékesítése veszteséges, a faanyagot alig lehet eladni, és a hazai piac fejlesztése csupán vágyálom. Ma pedig hazai viszonylatban 1,1 millió köbméter fát használnak fel az erőművek. Miért foglalkozunk akkor az ültetvényekkel? - tette fel a kérdést Marosvölgyi Béla, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának tanszékvezetője, s mindjárt meg is válaszolta. Természetesen azért, mert a célirányosan kifejlesztett, energetikai felhasználású fafajták és az ebből készülő biomassza szerepe egyre inkább előtérbe kerül. Az ilyen jellegű energiaültetvények - 1985-től kezdődően - egyre népszerűbbek a világban; ez egy nemzetközi tendencia, amelytől nem szabad leszakadnunk.
A fatüzelésű erőművek kapcsán olykor felhangzik ellenérvként, hogy ezzel kipusztítják a hazai erdőket. Marosvölgyi Béla szerint ez egyáltalán nem igaz, sőt.
Magyarországon ugyanis az erőművek jelenleg 1,1 millió köbméter fát használnak fel évente, szemben a 320 millió köbméteres éves fakészlettel. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az eljövendő kétszáz évben nem nőne egyetlen fa sem, akkor is elég lenne a készlet. Az erdők azonban növekednek területükben és famennyiségben is, hiszen a kitermelés nem az energiapiaci igényekhez, hanem az erdőgazdálkodási szabályokhoz
van igazítva. Ennek megfelelően pedig az energiafa eladásából származó többletbevétel visszafordítható az erdőtelepítésbe is - tehát a fa energetikai felhasználása nemzetgazdasági érdek mellett a magyar erdők érdekeit is szolgálja. Itt is igaz azonban, hogy a valódi megoldást a kifejezetten energetikai célokra telepített faültetvények
jelentik, a hagyományos erdők energiahozama ugyanis kicsi. – A hagyományos erdőből 15-20 gigajoule/hektár/év energia kerül csak ki, az energetikai faültetvény pedig
150-300 gigajoule/hektár/év energiahozamot tud felmutatni, ez pedig mindenki számára egyaránt hasznos lehet - hangoztatta a professzor.
Fókuszban a mezőgazdaság
A leszakadó dél-dunántúli régióhoz egy olyan elavult mezőgazdaságkép társul, mely szerint itt hagyományos mezőgazdasági termelés folyik - több-kevesebb sikerrel. Pedig az Európai Unióban átalakulóban van a hagyományos mezőgazdaságkép - terelte át a szót a mezőgazdaságra Hargitai János, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke. Szavai szerint a testület egyik legfontosabb feladata, hogy ráébressze a gazdákat: a hagyományos mezőgazdasággal kapcsolatos gondolkodásmód a múlté. Az Európai Unió hatásmechanizmusai ugyanis már nem úgy működnek, hogy az olcsón termelt áru talál magának utat a piacra, mert a tagállamok védekeznek saját termelőik kiszorítása ellen. Ráadásul az intervenciós alapokra sem lehet sokáig építeni, mert a felesleges termelés raktározása és közösségi felvásárlása hosszú távon semmiképpen sem jelenthet alternatívát.
Hargitai János úgy látja, hogy a Pannonpower olyan új lehetőséget kínál a baranyai vállalkozóknak, melyek összecsengenek az uniós törekvésekkel is. - Az erőmű gazdasági törekvései olyan irányba mutatnak, amerre a mezőgazdaságnak is tartania kellene. Az erőmű azzal, hogy mezőgazdasági termékeket vagy melléktermékeket kíván felhasználni az energiatermeléshez, sziklaszilárd felvevőpiacot biztosít a mezőgazdaság számára, hiszen energiára mindig szükség van - jelentette ki.
A mezőgazdaságnak kínált új lehetőségek a biomassza-erőművek két másik fontos uniós alapelvet is teljesítenek működésükkel, ez pedig a fenntarthatóság és a társadalmi hasznosság. Tóth Bertalan, Pécs alpolgármestere kiemelte, hogy a Pannonpower Holding Zrt. egyszerre közvetít egy innovatív és egyben klasszikus nagyvállalati, üzleti modellt - hiszen egy erőműről van szó, amely a maga közel háromszáz dolgozójával kiemelkedik a kis cégek közül -, ugyanakkor pedig újszerű, társadalmi hasznosságon alapuló üzleti elveket is vall. - A társadalomba befektetni hosszú távon a legnagyobb üzlet: a pénzügyi haszon mellett a társadalmi haszon olyan nem anyagi megtérülés, amely tartóssá, gyümölcsözővé tehet egy ilyen kapcsolatot. A gazdaságélénkítés és az, hogy - jelen esetben - az energianövények sok embernek kínálnak megélhetést, mind-mind egy ilyen üzleti modell velejárói. Nem kevéssé fontos a környezetvédelem szerepe: az EU egyik nagyon fontos alapelve a fenntarthatóság, tehát itt nem kizárólag a rövid, és a középtávú gazdasági érdekek vannak előtérben - és hosszú távon a prioritások is megváltoznak. A fenntartható fejlődés társadalmilag kiemelkedően fontos, főként, ha az a környezetvédelemmel párosul.
Cél a nagyüzemi termesztés
A biomassza-technológia új eljárások kikísérletezését követeli meg, és ez nemcsak a tüzelési technikára, hanem az alapanyag-termesztésre is áll. A Pannonpower már régóta együttműködik a tudományos műhelyekkel, például a Pécsi Tudományegyetemmel
azért, hogy minél megfelelőbb, a helyi adottságokhoz illő, nagy energiatartalmú és könnyen betakarítható növényeket nemesítsenek. - A már három éve tartó kutatásunk célja annak megállapítása, hogy a dél-dunántúli régióban hogyan lehet a megújuló energia forrásokat a legjobb feltételek között megtermelni, felhasználni, és az egész folyamatot egy gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt biztonságos, zártláncú ökológiai rendszerré formálni - számolt be a kutatásról Borhidi Attila akadémikus, az egyetem professzora. A szakember kihangsúlyozta, hogy a biomasszát mint megújuló energiaforrást nagyüzemileg kell előállítani és energetikai felhasználásra alkalmassá tenni - méghozzá egy zárt rendszerben. - A program négy fő részből áll: termeléstechnológiai kérdés, hogy milyen növényekkel lehet a legjobb eredményeket elérni; a hulladékhasznosítás kérdése, hogy a keletkező hamut miként lehet felhasználni; égetéstechnológiai kérdés, hogy miként lehet a leghatékonyabban energiává formálni ezeket az anyagokat; végül gazdaságossági, illetve logisztikai kérdés, hogy milyen ráfordításokkal és hogyan lehet optimalizálni azokat a költségeket, amelyekbe
tulajdonképpen az energianövények felhasználása kerül. Ha igazán jó eredményeket akarunk elérni, többféle talajon is ki kell próbálnunk ezeket a növényeket. A hamutartalom szempontjából a fának előnye van. Látjuk, hogy a hamutartalma sokkal kisebb, mint más növényeké.
A nagyüzemi technológia ugyanakkor nem jelenti azt, hogy háttérbe szorulnának a természetvédelmi szempontok. Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója arról beszélt, hogy a cél érdekében a biomassza-ültetvényeket nagy technológiai fegyelem mellett lehet fenntartani. - Nem termelhetünk zöldenergiát úgy, hogy az kárt okozzon a természetnek és a társadalomnak - hangsúlyozta a szakember, majd ismertette a WWF Élő bolygó jelentésében szerepelő számadatot: huszonöt százalékkal több természeti i erőforrást használunk fel globálisan, mint amennyi képes lenne megújulni. Ez nemcsak energetikai, hanem elsősorban ökológiai kérdés: a klímaváltozás mérséklése a következő évtizedekben felére redukált szén-dioxid-kibocsátást tenne szükségessé. A WWF ajánlása 2005-ból: 2020-ra huszonöt százalékra javasolja növelni a megújuló források arányát, felerészben bioenergiából.
Márkus Ferenc elmondta, hogy Magyarországnak igen jó természeti adottságai vannak a megújuló energiaforrásokon belül a biomassza energetikai célú hasznosításához. Az elkövetkező években körülbelül egymillió hektárnyi szántóterület fog kikerülni a mezőgazdasági művelésből az agrárszakemberek szerint. Ezek a területek kifejezetten jó alternatívát kínálnak energetikai célú felhasználásra. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk a társadalmi és környezeti kockázatokat, ökológiai szemléletre van szükség, tehát nem szabad csupán felhasználható termőterületként tekinteni ezekre, a földekre, hiszen nemcsak a faanyagról van szó, hanem egy egész ökológiai körforgásról. A fakitermelés éves mennyisége nem függhet a tűzifaigénytől; az energetikai célú növényeket pedig bele kell illeszteni az ökoszférába. Nem szabad, hogy az energetika legyen a kizárólagos szempont; mindenképpen fontos, hogy harmonizáljanak a célok hosszú távon is, hiszen így garantálható térségünk biztonságos fennmaradása és a hosszan tartó, egymás érdekeit toleráló kapcsolat ember és környezet között.
Van már ígéretes faféleség
Braun Attila fejlesztési igazgató elmondta, hogy a Pannonpower figyelme egy olasz energetikai nyárfára irányul. Ez a fafajta egy-két éves vágásfordulót tesz lehetővé, és a rövid termesztési ciklus mindenki számára nagyon fontos. Az erőművek sem szeretnének 10-20 évet várni egyetlen primer energiahordozóra, és a termelők sem akarnak hosszú ideig várni a megtérülésre. A növény maga szívós és igénytelen, gombabetegségekre érzéketlen, és nagyon gyorsan megerősödik. Olaszországban mindez már kipróbált technológia, de ahhoz, hogy ez hazánkban is működjön, első kézből származó tapasztalatokra, tesztekre, megbízható eredményekre van szükség. A Pannonpower ezért 2005 áprilisában 45 hektáron mintegy félmillió facsemetét telepített - az országban elsőként. Itt tíz nyárfát tesztelnek, hogy az ottani mikroklímát, talajviszonyokat és vízháztartást melyik milyen mértékben tűri. Nem egyszerű fajtateszt ez, hanem egyben technológiai teszt is: vizsgálták az ültetéssel és a betakarítással kapcsolatos lehetőségeket is. A növények idén elérték a 6-7 méteres magasságot, és több példány a 10 kilogrammos súlyt is. E számok tükrében jól látható, hogyan tud az energetika úgymond „segítő jobbot" nyújtani a mezőgazdaságnak. Baranya megyében, mintegy 150 ezer hektár szántóterület van; ha csupán ennek a tíz százalékán energianövényt tudnának termeszteni, az már egy erőművi blokk ellátását garantálja. Ez mindössze a rendelkezesre álló területek egytizede, mely egyben ugaroltatásnak is számít az új támogatási rendszerben. Emellett Baranyában mintegy 400 ezer tonna kukoricaszárat szántanak vissza a földbe, ha ennek akár csak egy részét erőművi felhasználásra fordíthatjuk, az megint hatalmas energiaigényeket elégít ki. - Mindebben tehát ott rejlik az óriási potenciál, amit észre kell venni, és ki kell tudni használni. Számításaink szerint mindez hektáronként tizenöt százalékos többletjövedelmet biztosíthat a gazdáknak - márpedig az közös felelősségünk, hogy egy ilyen lehetőséget minél jobban megpróbáljunk kihasználni - fejtette ki Braun Attila.
Felzárkózás és életminőség
A pécsi biomasszaprogram jól illeszkedik a térség felzárkóztatási tervéhez, hiszen annak központi eleme a fenntartható környezetfejlesztés, mint cél, s ezen belül konkrétabban a harmonikus energiagazdálkodás. A Pannonpower tevékenysége mellett illeszkedik Pécs középtávú elképzeléseihez is. Merza Péter, a Pécs-Fejlesztési Kft. ügyvezetője előadásában arról beszélt, hogy a Pécs az életminőség pólusa című fejlesztési programnak szerves része a Pannonpower Holding Zrt. nagy energiaültetvény alapú fejlesztési projektje is - nem véletlenül. A szakemberek ugyanis úgy gondolják, hogy a régiónak két olyan adottsága, létező kapacitása van, amire építeni lehet. Az egyik a jelenleg is működő - Közép-Európa legnagyobb - biomassza-tüzelésű erőműve, a Pannonpower. A másik pedig a 31 milliárd forintos - elfogadott - fejlesztési projekt: a Biokom Hulladékgazdálkodási Kft.-hez kapcsolódó Mecsek-Dráva regionális hulladékgazdálkodási program.
