Az agrártárcánál zajló jelentős szervezeti átalakítások és létszámleépítések része a földművelésügyi miniszter tegnapelőtti bejelentése a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok új évi felállításáról. A folyamat vége nyolcezer fő elbocsátása. A gazdakörök szerint az átszervezések azokhoz a törekvésekhez sorolhatók, amelyekkel a kormány a vidék meggyengítésére törekszik.
Jelentős mértékű átalakításokra készül a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), amelyek hatását azonban még maga a tárca sem biztos, hogy megfelelően felmérte. Hiába kereste meg lapunk már több alkalommal a földművelésügyi minisztériumot, nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy az átalakítások, bezárások és létszámleépítések milyen változásokat hoznak az agrárium számára. Azt azonban tudni lehet, hiszen Gráf József agrárminiszter az Info Rádióban még október közepén elismerte, hogy a létszámleépítések az FVM-nél – legkésőbb 2009-ig – mintegy 8 ezer főt érintenek, vagyis a jelenlegi 14,5 ezres összlétszám több mint felét bocsátják el.
Ezen belül jövőre az összevonásra kerülő háttérintézmények létszámát 1315 fővel fogják csökkenteni. Egy kormányrendelet az FVM alá tartozó hat szakképző intézmény, iskola megszüntetéséről rendelkezett. De nem járnának jobban az elismert kutatóintézetek sem. A tárca előbb gazdasági társasággá alakítaná, majd privatizálná az Állami Ménesgazdaságot, illetve a badacsonytomaji, kecskeméti, egri és pécsi szőlészeti és borászati kutatóintézeteket. Azt követően, hogy idén az összevonás már érintette a tápiószelei Agrobotanikai Intézetet, valamint a gödöllői Kisállat-tenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetet, bezárják a Konzervipari Kutatóintézetet. Értesüléseink szerint eladják a már korábban gazdasági társasággá alakított kutatóintézeteket, így értékesítik az Országos Húsipari Kutatóintézetet, valamint Érd, Cegléd, Fertőd és Újfehértó gyümölcstermesztési kutatóintézeteit és törzsültetvényeit. Az agrártárca mindezek mellett átszervezi megyei szakigazgatási szerveit. Január elsejétől többek között az újonnan felállított mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok alá összevonják a megyeszékhelyeken a földművelésügyi és vidékfejlesztési hivatalokat, a növény- és talajvédelmi szolgálatokat, állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásokat. Ugyancsak az FVM szakigazgatási szervébe olvasztják az Országos Mezőgazdasági Intézetet és az Állami Erdészeti Szolgálatot. Az átalakítások ezzel korántsem érnek véget, az FVM ugyanis átadja a kulturális tárcának az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központot, illetve átszervezi az Agrármarketing Centrum Kht.-t is, amit költségvetési szervvé minősít vissza. Az agrártárca megszünteti önálló agrár-környezetgazdálkodási osztályát, amely a minőségi agrár-szerkezetváltás egyik fontos intézményi eleme és az agrár-környezetgazdálkodási programok sikeres megvalósításának fontos bázisa volt.
Az agrártárca és háttérintézményeinek átszervezését átgondolatlannak és elfogadhatatlannak tartja a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) főtitkára. Obreczán Ferenc rávilágított: a tárca egy végre jól működő rendszert szed darabokra, mégpedig éppen egy új uniós költségvetési időszak legelején. A 2007– 2013 között várható uniós támogatásokat ilyen körülmények között nehezen fogjuk tudni megszerezni, mivel szakemberek tömegét küldik az utcára, s emiatt nem lesz ütőképes csapat, amely megfelelően lobbizhat Brüsszelben, illetve segíthetné a hazai gazdákat a támogatások elnyerésében. A főtitkár kételkedik abban, hogy a feladatok szaporodása mellett az agrártárca kevesebb dolgozóval, hatékonyabban tudná ellátni feladatait. Az új megyei mamutszervezetek pedig nehezen pótolják majd a valamikor világhírű és világszínvonalú hazai szakszolgálatokat – mutatott rá Obreczán. A Magosz szerint a tárca és intézményeinek átalakítása olyan kormányzati filozófiát tükröz, amely agrár- és vidékellenes.
Dénes Zoltán