Budapest - Hazánk éghajlata egyre inkább mediterrán jelleget ölt. Bükkerdeinkkel már probléma van, de a kártevők elszaporodásától is tartanunk kell. Forró téma, hideg tényekkel.
Noha a forróság miatt engedélyezett déli sziesztától még igencsak messze vagyunk, a globális felmelegedés előszelét már mi is a bőrünkön érezzük. Nem olyan régen még örömmel sóhajtottunk fel, lám milyen szép, hosszú ősszel ajándékozott meg bennünket a természet, most pedig csodálkozunk, idén elmarad a tél?
Vadász Vilmos meteorológustól megtudtuk, a következő napokban sem kell zimankótól tartanunk, marad a változékony, tavaszi idő. A hőmérsékleti viszonyokat tekintve átlag 6- 10 Celsius fokkal lesz melegebb, a nappali hőmérséklet tíz fok fölé emelkedhet. Sűrű felhőtakaró borítja majd az eget, elszórtan eső, zápor is kialakulhat, de az ország nagy részén jelentős mennyiségű csapadék nem várható. Az éjszakák továbbra is fagymentesen telnek el.
A hetvenes évektől kezdődően a világ minden táján egyre gyorsuló felmelegedés tapasztalható, s ebbe a folyamatba tökéletesen beleillik a jelenlegi állapot - mondta el Szalai Sándor éghajlatkutató. Hozzátette, az aggasztó tendencia az emberi tevékenységnek köszönhető, ugyan-is egyre több, úgynevezett üvegházhatású gázokat - szén-dioxidot, nitrogén-dioxidot, metánt - pumpálunk a légkörbe, amelyek zavartalnul átengedik a Nap sugarait. A Föld elnyeli azokat, majd hőenergiává alakítja át, a felszín pedig az ebből származó hőt visszasugározza a légkörbe, s melegíti annak alsó rétegeit. Az éves hőmérséklet globális szinten növekszik, s bár az ötvenes években is átélhettünk enyhe teleket, ez egyre sűrűbben fordul elő. A felmelegedés nem egyenletes, 2003-ban például több ezer ember halt meg a hőség miatt - teszi hozzá a szakember. Irányultságát tekintve sem egységes a változás, Magyarország, sőt Európa is fokozottabban melegszik, mint a globális átlag. A helyzet azért is reménytelen - sóhajt fel a kutató -, mivel az örök hó birodalmának olvadásával újabb metángázok szabadulnak fel, s fokozzák az üvegházhatást. A sarkvidéki területeken például az emberek jégborította talajra építették házaikat, a csővezetékeket ugyancsak jégbe ágyazódott betonoszlopok tartják. Az olvadással az egész szerkezet összeomolhat. A déli országokban a mezőgazdaság látja kárát a változásoknak, kisebb terményhozam várható, a hőség miatt pedig a turistaforgalom is csökken majd. Nálunk sem rózsásabb a helyzet. Magyarország éghajlata egyre inkább úgy viselkedik, mint a mediterrán tájakon. A hőmérséklet nő, a csapadék mennyisége csökken. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk hát a víz- és az erdőgazdálkodásra, valamint a mezőgazdaságra. Fő erdőalkotónkkal, a bükkel, már most sok helyen probléma merült fel, mert nem megfelelő körülmények között él - állítja a kutató. Ha nem lesz hideg, számítanunk kell arra is, hogy a különböző növényi és állati kártevők nem fagynak meg, tavasszal pedig azonnal elszaporodnak. Az egész világról való nézetünket át kell alakítani, s lehetőség szerint csökkenteni az égés útján felszabaduló szén-dioxid szintet, illetve a közlekedés során kibocsátott nitrogén-dioxid mennyiségét.
A környezetszennyezés ugyanis előbb-utóbb megbosszulja önmagát.