Több száz erdőgazdasági dolgozó maradhat munka nélkül Csongrád megyében, ha a kormány elfogadja azt az előterjesztést, ami állami erdőknek az erdőgazdaságoktól a nemzeti parkok igazgatóságaihoz való átcsoportosításáról szól. Veszélybe kerülhet a lakossági tűzifaellátás is.
A KVVM országosan 35 ezer hektár erdő kezelésének átcsoportosítását kezdeményezte az erdőgazdaságoktól a nemzeti parkok igazgatóságaihoz. Megvalósulása négy erdőgazdaságot súlyosan érintene, egyet pedig csődbe is vinne – hívja föl a figyelmet a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (Fagosz) közleménye.
Végzetes lehet az erdőgazdaságnak
Ez az egy éppen a szegedi központú, Csongrád és Békés megye erdeit vagyonkezelő Dél-alföldi Erdészeti Zrt. (Dalerd). – Erdőterületünk mintegy felére zsugorodik, ha végrehajtják ezt az elképzelést – mondja Vass Sándor, az ellehetetlenítéssel fenyegetett cég vezérigazgatója. Ha csak Csongrád megyét nézzük, több mint 6200 hektár kerülne ki az erdőgazdaság vagyonkezeléséből, épp a legjobb hozamképességű erdők, melyeknek egyébként mintegy fele esik tájvédelmi körzet területére. A maradék erdőkből a cég nem tudna megélni, az átcsoportosítás csődhelyzetet eredményezne, s 70 főállású dolgozó és 600, a Dalerddel szerződéses viszonyban álló vállalkozó maradhatna jövedelemszerzési lehetőség nélkül a megyében – amikor egyébként is egyre nagyobb a munkanélküliség. S ekkor még nem említettük a cég által évente hat-nyolc hónapon át foglalkoztatott, 150-200 közmunkást.
A legrászorulóbbakat sújtaná a terv
A lakosság tűzifaellátása szintén veszélybe kerülhet, a megye minden részén. Az átcsoportosításra kijelölt erdőterületek szétszórtan helyezkednek el, a városokhoz, illetve a vonzáskörzetükbe eső községekhez közel, s az ott élők tűzifaellátását elsősorban a cég folytatta erdőgazdálkodás biztosítja. A kitermeléseken olcsóbban szerezhetnek be az emberek tűzifát, mint a tüzéptelepeken. S épp a legrászorulóbbakról van szó, akik drágábban aligha tudnak megvenni annyi fát, mellyel kitelelhetnek. A Dalerd-erdőkben kitermelt fa sosem kerül erőművekbe, sem máshová: hagyományosan a lakossági fölhasználást biztosítja – hívja föl a figyelmet a cég vezetője.
A haszna vagy a kára lenne több?
Hozzátéve: ha az átcsoportosítás megtörténik, a természetvédelmi követelmények ugyan megvalósulnának az erdőkben, a többi – a gazdasági, jóléti, a rekreációt szolgáló, s így tovább – megvalósulása azonban kérdéses. Jelenleg az említett társadalmi elvárások mindegyike teljesül, véleménye szerint.
Hogyan tovább? Az erdőgazdaságok hatástanulmányt rendeltek meg független cégtől az átcsoportosítás lehetséges következményeiről. A tanulmány elkészült, a Pénzügyminisztériumban van, és ennek alapján dönthet a kormány arról: vajon a jelenlegi helyzetben tényleg végre kell-e hajtani az elképzelést.
Farkas Csaba
Zöld fátyol és küzdelem
„Zöld fátyollal takart gazdasági küzdelem"-ként jellemzi az erdőátcsoportosítási elképzeléseket a Fagosz-közlemény. Az ügy kiindulópontja a szakmai szövetség szerint: a nemzetipark-igazgatóságok pénzügyi gondokkal küzdenek, s a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ezek megoldására igyekszik gazdálkodási fedezetet biztosító területet elvenni az erdőgazdaságoktól. Azonban – hívja föl a figyelmet a közlemény – valószínűtlen, hogy a nem gazdálkodási céllal alakult nemzeti parkok annyi pénzt ki tudnának hozni az átcsoportosított erdőkből, mely költségeiket fedezné.