Az acsalagiak örülnek, hogy a Fertő–Hanság Nemzeti Park a közvetlen szomszédságukban van, de ez nem csak örömmel jár.
Az itt telelő madarak nem tudják, hogy hol a védett terület határa, így azon kívülre is járnak táplálkozni. A falu polgármestere, Jéger Mihály tavaly két alkalommal is szervezett megbeszélést az érintettek részére, de úgy tűnik, nem született mindenki számára megnyugtató megoldás.
Acsalagon idős Kovács József szívesen vállalta, hogy megmutatja nekünk földjeit. Itt több száz, ha nem ezer szárnyassal találkoztunk. A madarak egyik vetésről a másikra szállnak, és a zsenge hajtásokat eszik. A gazda szerint a lelegelt növény ugyan kihajt, kalászt is hoz, de nem terem annyit, mint ami zavartalanul fejlődik. – Már a Földművelésügyi Minisztériumnak is írtunk. Azt a választ kaptuk, hogy nincs rá jogszabályi lehetőség, hogy segítsenek a problémánkon – panaszolja. A másik gond szerinte, hogy a talajvízszint is megemelkedett az utóbbi években. – Árasztják a Hanyt, vannak olyan területek, amit se szántóként, se rétként nem lehet használni – mondta.
Németh Béla szerint nemcsak a madarak okoznak kárt, sok a nagyvad is. Szarvas, vaddisznó is pusztítja a termést. – Az évek során megtanultuk, hogy tüskétlen búzát nem szabad vetni, mert azt letarolják a vaddisznók. A magas talajvízszint is problémákat okoz, volt rá példa, hogy a traktort úgy kellett erőgéppel kimenteni a területről a megemelkedett talajvíz miatt – mondta el a fiatalember.
– A réten, ha sikerül is lekaszálni a szénát, azt már behordani nem lehet, mert mire megszáradna, már úszik a terület – vette át a szót Kovács Gábor. – Tavaly óta lehetőség van a területen riasztásra. Ha felriasztjuk a madarakat, akkor az egyik tábláról felszállnak, tíz perc múlva pedig leszállnak egy másikra. Ez nem megoldás – kesergett a gazda.
A madarak nemcsak lecsipegetik a friss hajtásokat, de az enyhe tél miatt nincs fagy, így ki is tépik a fiatal növényt.
Ha a madár az államé, akkor az állam térítse meg az általuk okozott kárt – vélekedett Kovács Gábor.
A Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatója, dr. Kárpáti László megkeresésünkre elmondta: ismeri a helyzetet, évek óta próbálnak egyezkedni a gazdákkal. Véleménye szerint a többséggel sikerült már dűlőre jutniuk. Tavaly óta anyagi eszközökkel támogatják a madárriasztást – tudtuk meg tőle. A területen található madarak közül a vetési liba és a nagylilik nem védett madarak, ezért a nem védett területen a jogszabályoknak megfelelően vadászhatók. Jelenleg a védett vadlibafaj csak kisebb létszámban van jelen, tömeges megjelenése kora nyárra várható – ismertette az igazgató. A történelmi Hanság vízjárta területe majd 50.000 hektár, ebből csak egy százalékot árasztunk el, ez nem lehet oka a területek vizesedésének – reagált a gazdák felvetésére.
– A közelmúlt aszályos évei után néhány csapadékos esztendő következett, ezért a mélyen fekvő területeken megjelent a belvíz, erről a nemzeti park nem tehet.
Dr. Kárpáti László kifejtette: ezek a parcellák gabonatermelésre alkalmatlanok. Az igazi megoldás szerinte másfajta termelési kultúra meghonosítása, a falusi turizmus fejlesztése lehetne. Az itt élő embereknek az agrár-vidékfejlesztési pályázatok segítségével változtatni kellene gazdálkodási szokásaikon, együtt élve az ország egyedülálló természeti élőhelyén a nemzeti park állat- és növényvilágával.
N. Z.