Energiafű termesztésén töri a fejét egy tardosi kisnyugdíjas. A férfinak semmiféle mezőgazdasági gépe nincs, de bízik benne, rokonai és barátai némi disznótorosért cserébe eljönnek majd segíteni learatni e furcsa növényt.
Giber Imre a Komárom-Esztergom megyei Tardoson él. A kisnyugdíjas kárpótláskor kapott birtokai a Gerecséhez tartozó Öreg-Kovács-hegy oldalában találhatók. Egyik földje húsz-, a másik két és fél hektáros. Földje jórészt bokros, bozótos, de akad egyhektárnyi erdő és több száz négyszögöl zöldséges és gyümölcsös is.
A négy éve létrehozott kisebb biofarmon évente két mangalicát nevel, de tavasztól lesz itt néhány ló, két-két tehén és birka is.
Télen egy engedély nélkül fúrt kút is került a nagyobb birtokra, ezért tízezer forintos büntetést kapott a helyi önkormányzattól. Az összeg fővárosi szemmel nézve nem túl jelentős, de vidéki viszonylatban rengeteg.
A falubeliek egyébként a felvonuló fúrógépek láttán úgy gondolták, a nyugdíjas villamos szakember lokátorállomást épít, ezért még a rendőrökét is kihívták. A kék ruhások előírásszerűén megjelentek, egy jót mosolyogtak az egészen, majd elmentek.
Gíber Imre a rendszerváltás előtt elektroműszerészként dolgozott a Tatabányai Szénbányáknál. Egyik kollégájával beszélgetve jutott arra a következtetésre, hogy hamarosan súlyos élelmiszerválság lesz, és ha nem lép idejében, őt is elérheti a vész. Ezért hozta létre a biofarmot, ez az egész családját ellátja élelemmel. Botorság lenne azt hinni, hogy a hatvankét esztendős férfi leragadt az élelmiszeriparban.
Legújabb tervei szerint hamarosan szélkerék kerreg a birtokon és a földön energiafű hullámzik. Utóbbi egyébként lázba hozta a kisnyugdíjast.
Szabadidejében az interneten tájékozódik, hol lehetne beszerezni, a magvakat, s miként kell e furcsa növényt felnevelni. A késztermékkel elsősorban lakását akarja fűteni, valamint - ha lehet - állatait etetni.
Természetesen kicsiben kezdené, s ha beválik a dolog, nagyban fogna a termeléshez. A folyamatosan dráguló energiaárak láttán úgy véli, ez biztos megélhetéshez juttatja.
Józan paraszti ésszel tudja, előbb-utóbb a faluból többen is „utána jönnek". De nem bánja, nem irigyli mástól a kenyeret.
Gyakorta mondogatja, az energiafűben az a jó, hogy feldolgozása nem igényel különleges eszközöket. A hagyományos kombájn és a bálázógép tökéletesen megfelel a célnak.
Igaz, neki ilyesmije nincs, de ha kell, kölcsön kér mástól. S ami a jó, cserébe nem pénzt, hanem pálinkát, húst, bort vagy egyéb terményt kell adni, azaz olyasmit, amit „ingyen" megad a biofarm.
Gíber Imre két év múlva már dámszarvasokat szeretne nevelni birtokán. Szerinte a dámaszarvas szelíd, barátságos, és a szervezete jobban hasznosítja a takarmányt, mint a szarvasmarháé. Azaz gyorsabban nő, mint társai. Kiváló a húsa, és ezt a vendéglősök is tudják. Ezzel az állatfajtával nem sokan foglalkoznak hazánkban.
LÁZIN MIKLÓS ANDRÁS