Az év eleji gázáremelés újabb fűtési technológiák felé irányította a figyelmet.
Ráadásul az unió is szorgalmazza a környezetbarát eljárásokat.
- Egész biztos, hogy ilyen energiaárak mellett megnő majd az érdeklődés a fatüzelésű kazánok iránt. Én most gázzal fűtök, de ha nagy hideg lenne - mint amilyen szerencsére még nem volt -, fatüzelésű kályhával segítenék rá - magyarázza az egri M. Józsefné. Nemcsak a kisfogyasztók, de a nagyobb rendszerek üzemeltetői is egyre élénkebben érdeklődnek az úgynevezett energiaerdőkben előállított faaprítékkal működő kazánok, fűtési rendszerek iránt. Ezt ismerte fel egy boconádi vállalkozó, Vereb János, aki már tavaly elkezdett egyeztetni az energiaültetvények iránt érdeklődő földtulajdonosokkal. - A belvíz az utóbbi években sok, szántónak használt területet elöntött, majd a heves esőzések tették gazdaságtalanná a hagyományos szántóföldi növénytermesztést - magyarázza Vereb János. - Az energiaárak emelkedése és az az uniós törekvés, hogy az energiafelhasználásban kerüljenek előtérbe a környezetbarát megoldások, világított rá arra: a dél-hevesi térség mezőgazdaságában szerkezetváltásra van szükség. Ennek egyik lehetséges iránya a fás szárú energiaültetvények telepítése lehet. A tavaly megkezdett tájékoztatósorozatnak köszönhetően remény van arra, hogy 2008 januárjától mintegy 200 hektáron kezdik meg a facsemeték ültetését. A talaj minőségétől függően akác, nyár vagy fűz telepítése jöhet szóba. A facsemeték három év alatt lesznek vágásérettek. A kitermelést egy speciális gép végzi majd el, amely a helyszínen aprítékká darálja az alapanyagot. Egy-egy ültetvényt hat-nyolc alkalommal lehet aratni, hiszen ezek a fák sarjról is újrahajtanak. Vagyis telepítésre húszévente van csak szükség. A boconádi vállalkozás integráló szerepet töltene be a térségben. Minden olyan gépet beszereznek, amelyre a dugványozástól az aratásig és aprításig szükség van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az energiaerdőt ültetőknek az átállás egy fillérjükbe sem kerül. - Hektáronként mintegy 150-200 ezer forint szükséges a telepítéshez, amelyet az esetek többségében a gazdák hitelből fedeznek majd - magyarázza a boconádi vállalkozó. - A föld után jár a területalapú támogatás, vagyis az a három esztendő, amíg az erdő nő, ebből hidalható át. Komolyabb munkálatokra is csak az első esztendőben van szükség, ekkor még gyomtalanítani kell, később, ahogy sűrűsödik az ültetvény, ez a munkafolyamat mellőzhető. Jelenleg az energiaerdőkben termelt aprítékot az ajkai, a kazincbarcikai és a pécsi erőművek veszik át. Az igazán kifizetődő azonban az lenne, ha ezt a térségben sikerülne hasznosítani. - Tárgyalásokat folytatunk a környék önkormányzataival, hogy intézményeiket ilyen energiaárak mellett célszerű átállítani fatüzelésre. Ha egy-egy település vállalja azt, hogy minden intézménye egy ilyen, speciális kazánról fűt, akkor a mostani számlák összegét a felére tudja csökkenteni. Emellett az energiahordozó is a térségben marad. Magánszemélyek is érdeklődtek már ez iránt, de a kazán ára miatt egyelőre a családi házak fűtése nem kifizetődő - fogalmazott a vállalkozás vezetője. A komoly igényt mutatja, hogy a boconádi iskola felújításakor már ezt a típusú kazánt építik be az intézmény energiaellátására.
Szuromi Rita
Egy hektáron 200 mázsa apríték termelhető Egy-egy energiaerdő háromévente aratható. A becslések szerint egy hektárról 200 mázsa apríték termelhető be. A mostani számítások szerint, ha valamennyi érdeklődővel sikerül szerződést kötni, akkor 12 ezer tonna áru szállításával, mozgatásával számol Vereb János. Ehhez pedig már komoly logisztikai bázis megteremtése is szükséges. Erdők híján most még a környék gyümölcsöseiben keletkezett nyesedéket hasznosítják.