Az ÁPV szerint a mai helyzetet a káosz jellemzi - Ősszel már lehet új szervezet
VAGYONKEZELÉS. Hozzávetőleg ötszáz gazdasági társaságot működtetnek ma a minisztériumok - s habár még csak formálódik az új állami vagyonkezelési koncepció, a tárcák vezetői már most lobbiznak, hogy a lehető legtöbbet mentsenek meg ezekből a gazdaságokból. Talán nem véletlen, hogy Kóka János gazdasági és Szekeres Imre honvédelmi miniszter a legaktívabbak közé tartozik - legalábbis értesüléseink szerint.
A lapunk birtokába került, az ÁPV Zrt. által készített előterjesztés értelmében - a Pénzügyminisztérium korábbi terveihez hasonlóan - 2008. január l-jétől működtetnék az új vagyonkezelő szervezetet. Az ehhez szükséges törvényt pedig ősszel, a költségvetési törvénnyel együtt fogadtatná, el a parlamenttel az ÁPV. A miniszterelnök a kormány ez évi munkatervében azt rögzítette, hogy júniusra készül el az állami vagyonkezelés reformjáról szóló javaslat. A szervezet által szorgalmazott menetrend szerint április végéig kellene tételesen felmérni az „egységesen kezelendő állami vagyont", s június végéig zárulnának le a vagyoni kör csoportosításának és ezek kormányzati célokkal való egyeztetésének munkái. A dokumentumból kiderül, a költségvetéssel összhangban, szeptember 30-ig kellene elkészülni az új vagyonkezelő szervezet részletes gazdálkodási szabályainak, a vagyontörvény tervezetének. A koncepció a privatizációs szervezetet, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot (KVI) és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA) jogutódként tömörítő új vagyonkezelő optimális modelljének a zártkörűen működő részvénytársasági formát tartja. Mint emlékezetes, a Pénzügyminisztérium, korábbi vitaanyagában döntésre ajánlotta, hogy rt. vagy költségvetési szerv legyen-e az új szervezet. Az anyag azzal érvel a gazdasági társasági forma mellett, hogy az rt. szervezeti felépítése kiszámítható, döntési hatáskörei egyértelműek lehetnek. Mindezek mellett ez a forma biztosítja azt is, hogy a vagyonkezelésben részt vevők a munka sikerében valóban motiváltak legyenek.
Az ÁPV Zrt. azt javasolja a kormánynak, hogy új, átmeneti intézményi formákat működtessenek a privatizációs szervezet, illetve az új vagyonkezelő és a minisztériumok között. Ezek szerintük elősegítenék a szakágazati reformtörekvések összehangolását (például a közlekedési vagy az állami erdővagyonnal való gazdálkodás reformfeladatai). Egyébként, pedig az új szervezet átveszi a tulajdonosi jogok gyakorlását az egyes minisztériumoktól. Ennek elsődleges oka, hogy a tárcák ágazati irányító feladatával összeegyeztethetetlen olyan gazdasági társaságok közvetlen irányítása, amelyeknek piacgazdasági versenyfeltételek között kellene működnie. A jogutódnak át kellene vennie többek között legalább a központi költségvetési szervek kezelésében levő valamennyi ingatlant és társasági részesedést.
A koncepció szerint az új vagyonkezelő szervezet gyakorolná a kizárólagos tulajdonosi jogokat az állam vállalkozói vagyonát képező - jelenleg a privatizációs törvény hatálya alá tartozó minden társaságban.
KK-TE
AHOGY AZ ÁPV LÁTJA
Forrás: VG-gyűjtés
Nem definiálták a közfeladat-ellátást sem tartalmilag, sem jogilag, s nem határozták meg annak költségeit,
Kidolgozatlan a támogatások normatív rendszere, az igénylések mechanizmusa,
Korlátozott az üzleti típusú működtetés feltételrendszere,
Széttagoltak a tulajdonosi és döntési hatáskörök,
Az intézményrendszer rendkívül tagolt, az önálló vagyonkezelés megosztott, s ez káoszt okoz.