Van, aki fával, s van, aki gázzal (Zalai Hírlap)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2007. február 22.
Körkép - Köszönhetően a szokatlanul enyhe időjárásnak, jóval kevesebb tüzelő fogyott az idei télen, mint a megelőző években.
A Lenti környéki falvakban élők többsége még ma is fával, illetve gázzal és fával vegyesen fűt. A kissé felfordult időjárás az ő pénztárcájukra is kedvezően hatott, hiszen kevesebbet költöttek tüzelőre, mint a megelőző években. Ezt támasztják alá a napokban szerzett tapasztalataink.

Körutunkat Bödeházán kezdtük, Büki László polgármester társaságában. A hetési kisközség első embere elmondta, faluhelyen jobbára még ma is fával tüzelnek az emberek, ám miután a legtöbben már nyugdíjasok, így - bár arra is lehetőség lenne, hogy az erdőben saját maguk gyűjtsék össze a fát az emberek - többségében mégis kénytelenek a tüzelőjüket megvásárolni. Ezt a legtöbben ma már Lentiben teszik meg.
Az alig nyolcvan fős község szentistvánlaki részében élő Darvas Józsefné a lenti fűrésztelepen vásárolt egy konténer fát az idei télre, s úgy tűnik, ez elegendő is lesz számára.
- Nekem nem kell a gáz, ezért nem is köttettem be - mondja eltökélten. - Csak egy helyiségben, a konyhában tüzelek, de kinyitom az ajtókat, s a meleg átjárja az egész házat. Sütéshez és főzéshez palackos gázt használok, de sokszor a sparhelten melegítem az ételt.
Amikor arról kérdezzük, hogy egyedül miként birkózik meg a házimunkával, annyit tesz hozzá: ha egészsége teljesen nincs is rendben, de nagy akaraterővel azért meg tud birkózni a feladattal. A Lentiből hozatott fát viszonylag könnyű elhasítani, és a behordás sem olyan nehéz, hogy egyedül ne tudna megbirkózni vele.
Egy bolthoz közeli takaros kis házban, Szekeres Frigyeséknél kellemes meleg fogad bennünket. A feleségével kettesben éldegélő házigazda arról számol be, hogy mint minden idős embernek, nekik is szükségük van a melegre. Ezért gázzal és fával vegyesen tüzel.
- A fiaim Lentiben élnek, ők veszik meg a tüzelőt - sorolta a férfi. - Parkettahulladékot, mert az olcsóbb, könnyebb vele dolgozni és nagyobb meleget is ad. Az ősszel egy pótkocsival hoztak, annak a fele még megvan. A múlt évben háromszor ennyi is elfogyott. A fa mellé általában kukoricatusát is dobok még a tűzre, azt pedig a szomszédból szerzem be. A tusa talán még nagyobb meleget ad, mint a fa, csak az a baj vele, hogy gyorsan leég.
Szekeresék már nehezen mozognak, ezért a családtagok állandóan hazajárnak segíteni. Ilyenkor több nagy kosár fát visznek be, egynek-egynek a tartalma általában két napig is elegendő. A 85. életévében járó idős ember azt is elmondja, szinte teljes napjuk a konyhában telik, s miután az a legmelegebb helyisége a lakásnak, ott is alszanak. Ha éjszaka fáznak, akkor általában a gázkonvektorba gyújtanak be, de a fürdőszobát is gázzal melegítik fel. Így összesen 3200 forintos gázszámlát fizettek ki január hónapban.
A Szíjártóházán élő Sárvári Bálint éppen néhány elöregedett gyümölcsfát vágott le ottjártunkkor, a törzset és a vastagabb ágakat össze is aprította, abból is tüzelő lesz. Faluhelyen amúgy sokan kihasználják annak a lehetőségét, hogy tarvágáskor vagy gyérítéskor az ottmaradt ágfát összeszedik, s abból oldják meg a téli tüzelő egy részét. Ez jó a tulajdonosoknak is, mert a fát szedők összetakarítják az erdőt, s jó a munkát elvégzőnek is, hiszen olcsón jut hozzá - igaz, kevésbé értékes - fához.
Tűzifát vásárolni Lenti térségében több helyen is lehet, hiszen a városban és környékén jó pár faipari vállalkozás működik, igaz, valamennyi nem adja el a hulladékát, hanem lehetőség szerint maga hasznosítja, vagy fenntartja a dolgozóinak. Az árak is eltérően alakulnak, az úgynevezett méterfa, vagyis a körülbelül egyméteresre felvágott hasábban árusított tüzelő köbméteréért 11000 és 12500 forint közötti összeget kérnek el, de ezt utána még fel kell fűrészelni, s el is kell hasogatni. Az akác ennél is drágább, annak köbmétere 13500 forint körül alakul. A deszkavég és hasítékfa köbmétere körülbelül 10 ezer forint, igaz, ennek már csak a szállítási többletköltségei terhelik a gazdát.
A térségben élők szerint a fa tehát olcsóbb, mint a gáz, mégis akadnak olyanok, akik a drágább tüzelőt kénytelenek használni. Egy asszony arról panaszkodik, hogy az évek óta meglévő ízületi bántalmai miatt sem hasogatni, sem behordani nem tudja a fát, ezért rákényszerül a gázra. Nyugdíja azonban relatíve magas, így neki gázártámogatás sem jár, vagyis mindenképpen rosszul jön ki. Nem érti, miért nem lehet a gázártámogatásnál a jövedelmi viszonyokon kívül mást is figyelembe venni.
- Az idén a szobában még nem fűtöttem be - kapunk egy teljesen más képet a téli fűtésről egy másik faluban. - Napközben a konyhában tüzelek, ott aztán jó meleg van. Estefelé a sparhelten szoktam megmelegíteni néhány járólapot, azokat jó vastagon bebugyolálom ruhába, majd gyorsan beleteszem az ágyba. Ha átmelegszik, akkor a dunyha már nem engedi kihűlni.
Az önkormányzatok a maguk lehetőségeit figyelembe véve persze a fűtés tekintetében is igyekeznek segíteni a rászorulóknak, vagy a falugondnoki szolgálat révén, vagy a közcélú-közhasznú munkások közreműködésével oldják meg e feladatot.
- Az idei télen egyetlen személy igényelte, hogy segítsük felfűrészelni és felhasogatni a téli tüzelőjét - válaszolta érdeklődésünkre Péntek Gyuláné, szilvágyi polgármester. - Ez a szolgáltatás természetesen ingyenes, hiszen nekünk az a feladatunk, hogy gondoskodjunk a településen élőkről.
A göcseji kisközség első embere azt is hozzátette, a nyugdíjasok többsége már bevezettette a gázt, sok háznál központi fűtés is van, de a legtöbb helyen még mindig vegyesen tüzelnek, azaz fát és gázt egyaránt használnak.
Lenti szombathelyi városrészében Ferincz Sándorhoz kopogtatunk be. A 84. életévében járó férfi szintén több lehetőséget említ, van vegyes tüzelésű kazánra szerelt központi fűtése, néhány éve a gázt is beszereltette, de napközben mégis egy kandallóval melegítik fel a lakásnak azon helyiségeit, ahol feleségével együtt tartózkodnak.
- A fűrésztelepen dolgoztam, ezért sokáig onnan kaptam a tűzifát - mondja. - Eleinte két kocsival, aztán eggyel, végül pedig már eggyel sem. Azóta kénytelen vagyok megvenni.
Ferinczék is többféle fát használnak, a ma már fatárolónak átalakított egykori pajtában fűrésztelepi hulladék, valamint vásárolt ölfa is található. A fabehordás korábban a férjénél közel tíz évvel fiatalabb Gizi néni feladata volt, ám mióta eltörte kezét, már megerőltetőnek érzi ezt a munkát, hiszen fogni is alig tud. Ma vagy Sanyi bácsi tologatja be talicskán a tüzelőnek valót, vagy ketten veszik kezükbe a jól megrakott kosarat. Az is előfordul, hogy Budapesten élő lányuk - aki havonta általában egy alkalommal látogat haza - több napra valót is bekészít, így próbálja levenni a szülei válláról a terhet.

 


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.