Sarród - Az Őrségi Nemzeti Park február elseje óta a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik. A szervezeti átalakítás aktualitásairól kérdeztük dr. Kárpáti László igazgatót.
- Az Őrségi Nemzeti Park nem szűnt meg, csak az igazgatóság - szögezte le mindjárt a beszélgetés elején az új összevont igazgatóság vezetője, ezzel is kívánva eloszlatni azt a tévhitet, amely a laikusok körében elterjedt egy tavaly decemberi kormányrendelet nyomán.
Ez a rendelet megszüntette az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot, és idén február elsejei hatállyal létrehozta a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot sarródi székhellyel. Így 2007. február elsejétől Győr-Moson-Sopron és Vas megyék természetvédelmi kérdései egyetlen igazgatósághoz tartoznak. Magát az Őrségi Nemzeti Parkot 2002-ben hozták létre egy miniszteri rendelettel, ami természetesen továbbra is működik. Az igazgatóság eddigi vezetője, dr. Markovics Tibor február elsejétől osztályvezetőként dolgozik Kőszegen. Az Őrségi Nemzeti Park ügyeit pedig Horváth Jenő igazgatóhelyettesként viszi tovább.
Elkészült már egy ideiglenes szervezeti és működési szabályzat az új szervezetben, eszerint a két legfontosabb osztály (a természetmegőrzési, ökológiai és területfenntartási, valamint a természetvédelmi oktatási és ökoturisztikai) megmaradna az Őrségben is területi osztályként. Ez az előterjesztés még szakállamtitkári jóváhagyásra vár.
Az átszervezés nem kis munkát jelent a Fertő-Hanság Nemzeti Park dolgozóinak, de ezt Sarródon még mindig jobbnak tartják, mintha az Őrség természetvédelmi ügyei a Balatonhoz kerültek volna, mint ahogy az az első tervezetben szerepelt. Korábban több mint egy tucat munkatársuktól kellett megválniuk a kormány takarékossági intézkedései miatt, de az igazgató szerint most újabb elbocsátásokra nem kell számítani.
- Az átszervezés során bizonyos feladatok átkerülnek Sarródra, de emiatt senki nem tervez leépítést, különös tekintettel arra, hogy az Őrségben dolgozó szakemberek eddig jól végezték munkájukat, és abban a térségben rendkívül nehéz ma állást találni - húzta alá az igazgató.
A létesítményeket is megtartják, így Őriszentpéteren tovább fog működni a nemzeti park központja, ahogy Kőszegen is a nemrég 260 millió forintos beruházással létrehozott Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont és a madárkórház. A megkezdett, már folyamatban lévő ügyek (tanösvény, területkezelés, ökoturisztikai beruházások stb.) folytatódni fognak, az átszervezést egyetlen érintett vagy szerződött partner sem fogja megérezni, nem terveznek olyan változtatásokat, amelyek területeket, funkciókat érintenének.
- Továbbra is mi hasznosítjuk a területeket, legeltetünk, kaszálunk, szervezzük az idegenforgalmat, a tudományos kutatásokat - szögezi le az igazgató. Valójában minden marad a régiben.
A Pityerszer ügye nem az átszervezéssel kapcsolatos, de aktuális kérdés. A terület a magyar állam tulajdona, az út túloldalán lévő ingatlan pedig a Vas megyei önkormányzaté, amely egy közgyűlési döntés értelmében - Persányi Miklós miniszter kérésére - a nemzeti park kezelésébe kerül. A Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság ennek értelmében átadja Pityerszer teljes területétnek vagyonkezelői jogát a nemzeti parknak - ehhez már csak a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jóváhagyása szükséges. Ha az agrárminiszter is rábólint az ügyre, akkor a nemzeti park vagyonkezelőként működtetheti a pityerszeri idegenforgalmi központot.
- A Pityerszert egy ökoturisztikai projektbe bekapcsolva, komoly beruházás után korszerű attrakcióegyüttesként kívánjuk működtetni, többek között helyet adva egy, a természetismereti szemléletformálást erősítő korszerű látogatóközpontnak is.
Az igazgató fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy a már folyamatban lévő, látványos projektek folytatása mellett nem szabad megfeledkezni olyan kevésbé fontos és sürgető feladatokról, mint a rétek, lápok, patakok helyzetéről - attól függetlenül, hogy ezek a nemzeti park kezelésében vannak-e vagy sem.
De a legsürgetőbb, az Őrségi Nemzeti Parkot érintő feladat az igazgató szerint a Rába és a Lám patak menti vizes élőhelyek rekonstrukciója. A szervezeti átalakítás után a nemzeti parkot érintő következő legnagyobb léptékű feladat az igazgató szerint az kell legyen, hogy az Őrségi Nemzeti Park kincseit megismertessék a határokon túl, és értékei ismertekké váljanak a szomszéd országok természetet értő és szerető közönsége előtt.
Peltzer Géza