Interjú Balogh Lászlóval, a MMESZ elnökével
Az átgondolatlanul telepített bioerőműveknek köszönhetően az uniós támogatások jó része elveszhet, és a hazai etanolboom is számtalan gazdaságossági kérdést vet fel - állítja a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke, aki szerint az ágazat szereplői nem számíthatnak könnyű évekre a közeljövőben.
- Hogy látja a magyarországi megújuló energia helyzetét, támogatottságát, lehetőségeit annak fényében, hogy Brüsszelben igencsak ambiciózus terveket szövögetnek?
- Ma Magyarországon a KÁP - a megújuló energiaforráshoz, illetve kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéhez kapcsolódó kompenzációs célú pénztámogatás - döntő hányadát a gázmotoros és a kevert szén-, illetve fatüzelésű, hagyományos erőművek viszik el, míg a támogatás a valódi megújuló forrásokból történő villamosenergia-termelés esetében igen alacsony. A pénz legnagyobb részét felszívó erőművek a fűtés alapanyagául szolgáló fát részben importálják, mert Magyarországon nincs elegendő gazdaságosan kitermelhető fakészlet. Ezt a gyakorlatot nem nevezném éppen a megújuló energiagazdálkodás csúcsának. Az Európai Unió más tagállamai valóban a
„megújuló szektort" segítik; nálunk ez nem egészen így van, ugyanakkor
a kommunikációban a megújulok túlzott támogatásáról esik szó.
- Hozhat-e érdemi változást ebben a következő hétéves ciklus az európai uniós pályázati pénzekkel kapcsolatban?
- Igen, de ehhez nagy szükség lenne az agrár- és energetikai közigazgatás összehangolására. Számos terv látott napvilágot, például akkora és olyan technológiájú biomassza-erőművek, amelyek ha megvalósulnak, az EU-forrásokat jelentős mértékben lekötik, felépítésüket követően azonban racionális működtetésűk többek között
a fűtőanyag-ellátás logisztikai problémái miatt kérdéses lehet.
Ha egy térképre felrajzoljuk a már nyilvánosságra hozott és a szándékok szerint felépítendő létesítmények-helyét, valamint mezőgazdasági területet, jól látható például a Dél-Alföldre tervezett energetikai létesítmények esetében - egymást fedő köröket kapunk. Ezek a projektek így a vitálisabb, kisebb beruházások elől elviszik majd a pályázati forrásokat, később azonban nem biztos, hogy képesek lesznek megfelelni a monitoring követelményeknek, és a pályázati pénzek jó része elveszhet.
- Ha már tervekről beszélt, mi a véleménye a kibontakozó ,,bioetanolboom"-ról?
- Mindenekelőtt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenleg alkalmazott termesztéstechnológia és gépesítés mellett a hazai éghajlati viszonyok közepette mind a bioetanol, mind pedig a biodízel energiagazdaságossági mérlege önmagában számos kérdést vet fel. Aggályos az is, hogy a bioetanol melegebb éghajlaton történő előállítása milyen versenyt jelent majd a hazai termelőknek. Nem látszik az sem, hogy valaki gondolkodott-e azon: más - például lignocellulóz - alapanyag felhasználása hosszabb távon nem jelentene-e hatékonyabb megoldást a folyékony járműhajtóanyagok esetében, így nem látom megfelelően stabilnak a helyzetet.
- Folyik-e a Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) és a kormányzat között érdemi párbeszéd, közreműködtek-e például, a 2007-2013-as időszak energetikát érintő projektjeinek kidolgozásában?
– Ezt nem látták szükségesnek azok, akik összeválogatták az ebben részt vevő szakembereket.
– Mégis, milyen javaslataik lennének, lettek volna?
– Igencsak problematikus a lakossági gázfelhasználás mértéke. A gázfogyasztás növelését is lehetővé tevő gáztárolókra, nemzetközi gázvezetékek építésére százmilliárdos forrásokat szánnak, a gázfogyasztás mérséklésére - mondhatnám - csak fillérek jutnak.
A helyben megtermelődő biomasszát nem költséges logisztikai rendszerekkel kellene a nagy tervezett biomassza-erőművekbe szállítani, hiszen az helyben égetéssel, esetleg pelletálással, brikettálással a helyi közösségek hőszükségletét olcsóbban és kényelmesen elégítené ki - javítva az ország fizetési mérlegét és a helyi foglalkoztatást is. Külföldön a támogatás ezt is célozza, érthetetlen számunkra, hogy nálunk miért nem. Az energiahatékonyság növelésével, ezen belül a jobb hőszigetelési módszerek elterjesztésével, a lakossági gázfelhasználás csökkentésének támogatásával, helyben termelhető olcsóbb, mezőgazdasági eredetű fűtőanyagok, a nap- és a földhő hőtermelési célú alkalmazásával sokkal kisebb ráfordítás mellett csökkentenénk a lakossági kiadásokat. Igaz, így a nagy hőtermelők és -elosztók, valamint a gázüzletág szereplőinek profitja csökkenne.
- Mire számít a következő években az MMESZ elnökeként?
– Az teljesen nyilvánvaló, hogy a hagyományos energetikában alkalmazott eszközrendszer nélkül - beleértve az atomenergia alkalmazását is ,-még belátható ideig nem létezhet működő nemzetgazdaság. Minden országban stratégiai szegmens az energetika és a rá épülő - nálunk sajnos érdemtelenül elsorvasztott - hightech energetikai gép- és -műszergyártás is. Nagyon fontos az energetika és a hozzá kapcsolódó stratégiai iparágak transzparens és normatív viszonyok között történő, az adott ország érdekeivel harmonizáló érdekérvényesítése. Ugyanakkor az a fajta erős és koncentrált, de egyoldalú lobbitevékenység, ami Magyarországon folyik, ma már mind az ipari, mind pedig a lakossági energiafogyasztókat hátrányosan érinti. A szabadpiaci energia és a vezetékes szolgáltatások árainak alakulása miatt az elmúlt években a gazdaság versenyképességének csökkenése is látható volt. Ez nem egészséges. Mivel mi ezekre a folyamatokra igyekszünk rámutatni, jó személyes kapcsolataink mellett a neheztelés jeleivel is találkozunk. Nem lesz könnyű dolgunk, ezért szeretnénk elérni az érintettek összefogását, hatékonyabb, érdekérvényesítését.
Willin-Tóth Kornélia