Bioenergia-potenciálunk a fogyasztás 27 százalékát fedezné
A - régi nevén - Pécsi Erőmű 1959-ben épült, és széntüzeléssel működött. Minthogy országunk csatlakozott az Európai Unióhoz, az erőműnek meg kell felelnie az uniós környezetvédelmi előírásoknak.
Magyarország vállalta, hogy 2010-ig energiatermelésének 3,6 százalékát megújuló energiahordozókkal, köztük az úgynevezett biomasszával biztosítja. (Ehhez képest már 2005 végére elérte a 4,5 százalékot.)
A Pannonpower Holding Zrt.-nek is döntenie kellett: az eddig használt energiatermelési módszert újítják meg, vagy Magyarországon még ismeretlen, környezetbarát technológiát vezetnek be. 2004-ig működött náluk a szénbázisú termelés, ezt a fűtőanyagot váltotta fel a földgáz, illetve a biomassza.
A szén eltüzelése során jelentős mennyiségű hulladék, évente 500 ezer tonna salak és pernye keletkezett, amit a 300 hektár területű Tüskésréten, az erőmű zagykazettáiban helyeztek el. Ezzel szemben a biomassza-alapú energiatermelés során mindössze csak a fahamu képződésével kell számolni. A fahamu (különösen a 12 százalék körüli káliumtartalma miatt) jó minőségű talajjavító anyag. A füstgáz tisztítása során keletkező fahamut visszajuttatják a természetbe, a körforgás során képződő szén-dioxid pedig visszajut az élő fákba. Az üvegházhatást kiváltó szén-dioxidból a biomassza tüzelése során nincs többletkibocsátás. A kén-dioxid és a por, illetve a nitrogén-oxid kibocsátott mennyisége is jelentősen csökkent, így a környezet állapotában minőségi javulás következett be.
Az erőmű olyan víztisztító berendezéssel is rendelkezik, amelynek köszönhetően a felhasznált vízmennyiség tisztán kerül vissza a környezetbe. Évente mintegy ötmillió köbméter vizet használnak föl, amely ötven kilométer távolságból, a Dunából csővezetékeken érkezik. (Pécs közelében nincs olyan folyó, ahonnan a szükséges mennyiséget szállítani lehetne.)
Biomassza-technológiájának köszönhetően Magyarország erőművei közül néhány éve ez vált a legkorszerűbb, megújuló energiaforrást felhasználó hazai erőművé. A zrt. jelenlegi feladata a megfelelő tüzelőanyag biztosítása, célja pedig Pécs egyfajta ökovárossá alakítása.
Mindezek után jogosnak tűnik a kérdés: vajon miért nem működik minden hőerőmű ilyen módon? A válasz egyszerű: ez a technológia nagyon költséges. A környezetvédelmet sajnálatos módon általában akadályozza a pénzszűke. Holott a kutatások azt mutatják, az ország bioenergia-potenciálja energiafogyasztásunk 27 százalékát fedezné...
Bechli Petra Ritter Zsombor