2007. március 27.
A megújuló energiaalapanyag-termelés évi 400-500 milliárd forintnyi bevételt is hozhat az Iparág résztvevőinek
A jelenleg működő nagyméretű biomassza-erőművek helyett gazdaságosabb lenne több kisebb kogenerációs - hőt és áramot egyaránt termelő - erőműben hasznosítani az energianövényeket. Emellett alacsonyabb szállítási költségekkel is lehetne számolni, ha nagy számban, az ország területén elszórtan helyezkednének el biomasszablokkok - nyilatkozta lapunknak Jung László, az Egererdő Zrf. vezérigazgató-helyettese.
Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik a különböző energianövények termesztésére
Tavaly a „zöldáram" termelésének a támogatására fordított mintegy 67 milliárd forintból - becslések szerint - több mint" öt tucat minierőművet lehetett volna építeni. (A kormányzat rendelete szerint a szolgáltatók ma már a korábbi, kilowattonkénti 18,8 forintos ár helyett kötelezőjelleggel egységes, kilowattonként 23 forintért veszik át az ökoenergiát a termelőktől. A támogatás kilowattóránként 60 fillért tesz ki a villamos energia árából. Vagyis ennyi a lakosság által befizetett kilowattonkénti ,,zöldáram"-felár.)
A szakember elmondta: Magyarország adottságai kiválóak a különböző energianövények termesztésére. Az ültetvények telepítésének a dömpingszerű elindítása előtt azonban megfelelő jogi környezetet kell kialakítani. Napjainkban azonban csak készülőben van „a fás szárú energetikai célú ültetvények telepítésének, azok nyilvántartásának és megszüntetésének szabályozásáról" szóló előterjesztés, a tervezet csak később kerül a kormány elé. Jelenleg rendelkezésre álló alapanyagot az igen szigorú erdőtörvény kontrollja alatt működő erdőgazdálkodás szolgáltatja a biomassza-erőműveknek. Az úgynevezett üzemtervi lehetőség - amely megszabja, hogy elvben az adott évben mennyi fa kivágása történhet
meg – 9 millió köbméter, a ténylegesen kitermelt mennyiség viszont csupán évi 7 millió köbméter.
Jung László szerint a törvényi feltételek megléte esetén is a fásszárú-ültetvények beindítását meg kell előznie, egy igen komoly logisztikai rendszer kidolgozásának, melynek középpontjában a felhasználóknak, vagyis a decentralizált erőműveknek kell állniuk.
Mint azt megtudtuk: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium márciusra készül el azzal a rendelettel, amely az energiaültetvények telepítésének a idei szubvencióját szabályozza majd. Az egyes támogatási tételekről egyelőre még nincs döntés. Annyit azonban már tudni lehet, hogy a fásszárú-ültetvények kialakítására a területalapú támogatáson kívül egyszeri, 150-200 ezer forint körüli összeget kapnak majd a gazdák hektáronként. A lágy szárú energianövények ültetésekor szintén hasonló nagyságú összegre számíthatnak majd a termelők.
Tavaly egyhektárnyi energiaerdő telepítéséhez 50 ezer forinttal járult hozzá a tárca. Az energiafű és -nád telepítéséhez hektáronként 30 ezer forint volt igényelhető. A gabonafélék, az olajos magvak termesztéséhez pedig hektáronként 36-40 ezer forint úgynevezett földalapú támogatást adott a kormány.
Hozzáértők szerint országunkban nagy jövő előtt áll az energetikai célú növénytermesztés. Az elkövetkező években ugyanis több mint egymillió hektárnyi termőterületet vonnak ki az élelmiszertermelésből, s ezek a parcellák kiválóan alkalmasak az energianövények telepítésére, termesztésére. Abban az esetben például, ha megközelítőleg egymillió hektáron energiafüvet termelnének Magyarországon, a növénytermesztés több tízezer gazdálkodónak nyújtana jövedelmet, s emellett az ország földgázfelhasználásának a 15, százaléka lenne megtakarítható. Vagyis már középtávon versenyképes, új, önálló ágazattá fejlődhet ki az agrárágazaton belül a megújuló energiaalapanyag-termelés, amely akár évi 400-500 milliárd forintnyi bevételt hozhat az iparág résztvevőinek.
