A meleg tavaszi napokon akár óránként is hallhatjuk a tűzoltóautók szirénáját. A gazt és elszáradt növényeket égetők sok munkát adnak megyénk lánglovagjainak. Naponta több alkalommal szállnak szembe a pusztító tűzzel, amelyek sokszor az emberek figyelmetlenségeiből, hanyagságából okoznak károkat.
Elérkezett a tavaszi nagytakarítás, tatarozás ideje, amikor a meleg, a szép napsütés csábítja ki az embereket a szabadba. Mit csinál ilyenkor az a gazda, aki a tél után először szembesül kertjében a gazokkal, elszáradt növényekkel? Fogja és „felszámolja” őket. Minden probléma itt gyökerezik, ugyanis sokan olyan területeket égetnek, ahol veszélyeztetik a közlekedést, az állatokat és erdőket. Nem is sejtve, hogy ezáltal nemcsak törvényt sértenek, hanem hatalmas pusztítást hagynak hátra. Az elmúlt hét ünnepét sokszor törte meg szirénahang, megyénk tűzoltóit számtalan alkalommal riasztották.
Szabó János, a katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője kérdésünkre elmondta: a mostani tavaszi időszak nagyban kedvez a már-már „össznépi mánia”-ként említendő égetéseknek. Ez a hajlam elsősorban Magyarországra jellemző, más népeknél ugyanis nem ismert az effajta „természetmegújítás”. Az elmúlt hét végéken csúcsokat döntögettek a tűzoltók – jegyezte meg Szabó János. Ez azt jelenti, hogy naponta 30–38 riasztást kaptak a megszokott 20 körüli helyett. A legbosszantóbb, hogy az esetek kilencven százalékában a „tettesek” elhagyják a helyszínt, így a tűz szabadon terjedhetett tovább: erdőket, embereket, állatokat veszélyeztetve. Megyénkben található Magyarország erdőterületeinek jelentős része, ezért ez az időszak viseli meg leginkább faállományunkat. Nem beszélve az utak melletti gyújtogatásokról: a gépkocsivezetők sokszor hatalmas füstfalakba „ütközhetnek”, ami egy forgalmas közút esetében nagyon veszélyes lehet. Ami azonban a legszomorúbb: tudatos környezetrombolást végeznek az emberek, nincsenek tekintettel egymásra és környezetükre – mondta a szóvivő.
A fentiekkel kapcsolatban megkérdeztük a megyei növény- és talajvédelmi szolgálat igazgatóját, dr. Koncz Lászlót, aki az alábbiakról számolt be: a növényi maradványok és elszáradt gazok felégetése egyrészt szakmailag sem indokolt, másrészt rendelkezésre állnak olyan – igaz nem olcsó – technológiai eszközök, amelyek környezetvédelmi és légszennyezési szempontból is megfelelnek a követelményeknek. Megoldást jelentene a komposztálás is, ez viszont időigényes munka. Látható tehát, hogy vannak olyan módszerek, amelyek segítségével megelőzhető mindaz, amiről az előbbiekben szó volt.
Az igazgató számára az is érthetetlen, hogy a vízivilág életében és működésében oly' fontos szerepet játszó nádasok is áldozattá válhatnak. Hozzátette: energia-, pénz- és időspórolás miatt sokan folyamodnak az egyszerű megoldáshoz: egy szikra segítségével eltüntetik.
A Magyar Madártani Egyesület egyik munkatársa is értékes gondolatokkal szolgált. Papp Ferenc is kiemelte, hogy az égetések nagy veszélyt jelentenek a nádasok élővilágára.
– Fenyegető számunkra ez az időszak, hiszen sok madár már elkezdte a fészekrakást, egy-két héten belül pedig komplett fészekaljakat alakíthatnak ki. A nádastüzek azonban mindezt megsemmisítik, nem kímélve a ritka madárfajokat, tojásokat sem – mondta a szakértő. A buzogánnyal benőtt, vizes, lápos területek élőhelyet, fészket, szaporodóhelyet, rejteket, valamint táplálékot biztosítanak a madaraknak. Az ott honos gémfélék, vízicsibék, fácánok, fülemülék, bölömbikák és otthonaik esnek a lángok áldozatául.
Mielőtt nagy égetésbe fognánk, nem árt tudnunk milyen szabályokat sérthetünk meg. A tűzvédelmi rendeletek értelmében például szabadban csak úgy lehet tüzet gyújtani, ha oltófelszereléssel rendelkezünk. Azonban e követelményeket felülírja a levegő tisztaságáról szóló jogszabály, amely többek között előírja azt is, hogy a kerti munkálatok során keletkezett növényi hulladékot elégetni csak az önkormányzat által meghatározott módon szabad, minden más esetben tilos.
Látható tehát, hogy a tilalmakat, rendeleteket sokan figyelmen kívül hagyják. És ami talán ennél is szörnyűbb: egyesek embertársaikat, állatokat, növényeket, fákat nem kímélve csak égetnek, égetnek és égetnek.
Pádár Zsófia