Ismét nagyberuházásokra készül a Pannonpower Holding Zrt: két újabb áramtermelő blokk átadását tervezi
Összesen 30 milliárd forintot szán az évtized végéig fejlesztésekre a Pannonpower Holding Zrt. Braun Attila, a társaság fejlesztési igazgatója elmondta: a biomassza-tüzelésű erőművek egyre nagyobb mértékben támaszkodhatnak az energiaültetvényekre.
– Sorra építik Magyarországon a biomassza-tüzelésű erőműveket. Az új kapacitások üzembe helyezése nem vezet olyan mértékű alap-anyagdráguláshoz, amely ellehetetleníti a létesítmények gazdaságos működését?
– A tűzifa ára valóban jelentősen emelkedett az elmúlt egy-két évben. Azonban az áremelkedésben annak is nagy szerepé volt, hogy a gáz drágulása miatt a lakosság jelentős része is alternatív tüzelőanyagokra - tipikusan fára - váltott, ráadásul a falára ezt megelőzően indokolatlanul alacsony volt. Ma a fa, illetve a faapríték mellett egyre nagyobb szerep juthat az energiaültetvényeknek. Telepítésük nagy segítséget jelenthet a mezőgazdaságnak, hiszen az előrejelzések szerint a következő években jelentős területeket kell kivonni a hagyományos, élelmiszer célú szántóföldi művelésből. A tüzelőanyag árának növekedése, a tartós felvevőpiac egyben megteremti a nagyüzemi energia ültetvények létrehozásának feltételeit, így új források vonhatók be, és az egyensúly biztosítható lesz.
– Kísérleti energiaültetvényükön az elmúlt hetekben tartották az első nagyüzemi betakarítást. Milyen eredményt értek el?
– Két éve 50 hektárnyi gyorsan növő nyárfát telepítettünk. Ahol a talaj- és talajvízviszonyok megfelelőek voltak, a növények két év alatt hét-nyolc méteres magasságot értek el, ez nagyjából megfelelt a várakozásainknak. Egyelőre húsz hektáron takarítottuk be a nyárt, amelynek nedvességtartalma a vágáskor elég magas. Várakozásaink szerint egy-két hónap szárítás után a tűzifáéval nagyjából azonos energiamennyiség nyerhető majd belőle.
– Hogyan tudják majd meggyőzni a gazdákat arról, hogy érdemes energianövények telepítésére átallniuk?
– Valóban kialakulhat egyfajta verseny a biomassza-tüzelésű erőművek és a bioüzemanyag-gyárak között a megtermelt növényekért. Azonban a mezőgazdaságból élőknek ebből csak haszna származhat, hiszen többféle termelési mód közül választhatnak, s biztos piaca lesz terményüknek. Úgy gondolom, ha a gazdák - megfelelő támogatás formájában - kellő ösztönzést kapnak az újszerű termelési módok bevezetésére, sokan hajlandóak lesznek energiaültetvényeket telepíteni. Kedvező, hogy az energianövények betakarítása december-februárra esik, több lábra álló gazdálkodóknak ez a munkaszezon elnyújtását s gép parkjuk jobb kihasználását teszi majd lehetővé, így a jövedelmezőségük is javul. Igaz, az energiaültetvények a telepítést követően leghamarabb két év múlva hoznak bevételt. Ezért mi például hosszú távú szerződést kínálunk alapanyag beszállítóinknak. Ez és az ültetvénytámogatási rendszere együtt biztosítja a hosszú távú jövedelmezőséget a gazdáknak.
– Milyenfejlesztési elképzeléseik vannak?
– A fás szárú energianövényekre alapozva a jelenlegi, faaprítékot felhasználó, 149,9 megawattos, blokk mellett' egy 50 és egy 35 megawatt névleges teljesítményű blokkot is üzembe helyezünk. Itt a mezőgazdaságban keletkező lágy szárú melléktermékek, például gabonaszalma vagy kukoricaszár elégetésével fogunk áramot termelni. A két beruházás költsége együtt elérheti a 30 milliárd forintot, hl engedélyeztetés folyik, az évtized végéré megkezdődhet az energiatermelés.
– Módosított-e beruházási terveiken, hogy nemrég tulajdonosválás történt?
– Az új többségi tulajdonos, a Dálkia Energia Kft. úgymond „szakmai alapon gondolkodó" befektető; a cég a biomassza projektje miatt fektetett a Pannonpower Holdiig 2rt.-be, és terveinket maximálisan támogatja.
– A megújuló források után járó garantált 23,5 forint/kilowatt átvételi ár nem kényelmesíti el a biomassza-erőműveket?
– Egyáltalán nem. Ez hazánkban viszonylag friss, többé-kevésbé kiforratlan technológia, amely rengeteg beruházással, befektetéssel jár. Ezenkívül az is indokolhatja az átvételi árat, hogy a biomassza-felhasználás arányainak növelése nem csupán hóbort, mint azt sokan gondolnák, hanem uniós elvárás és saját érdekünk is. A károsanyag-kibocsátás visszaszorítása, a kiotói egyezmény betartása érdekében fontos, ráadásul EU-s direktívák követelik meg az pedig megjelenik az átvételi árban is, ez azonban messze nem jelenti azt, hogy az indokolatlanul magas lenne. Ma a piaci ár még nem fejezi ki a termelés és annak egyéb hatásainak összes költségét. Az inflációnál jobban, növekvő tüzelőanyagár egyre nehezebb gazdálkodási feltételeket jelent, garantálva, hogy ne kényelmesedhes-sen el egyetlen termelő sem.
Németh I. Gergely