Bács-Kiskun Száz terület és tíz peres eljárás van a megyében
Újraosztották a vadászterületeket. Bács-Kiskunban az országos átlagnál simábban zajlott le az egyezkedés.
Tíz esztendő múltával idén lejártak a bérleti szerződések, ismét egyezséget kellett kötniük a földtulajdonosoknak és a vadásztársaságoknak. Az országban számos botrány robbant ki, sok a per, miután többen úgy érzik becsapták őket az egyezkedés során. Bács-Kiskunban viszont csendben és szakszerűen bonyolították le vadászterületek felosztását
Fehérváry László, a megyei vadászkamara elnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy tavaly júliusban megtartották az első földtulajdonosi gyűléseket annak érdekében, hogy idén március l-jén már az új területekkel indulhasson a vadászidény.
- Korábban kilencvenöt terület volt, ezek egy része átalakult, lettek újak is. így mára száz vadászterület lett.
Ezek közül kilencven területen minden rendben van, megegyeztek a földtulajdonosok és a vadásztársaságok. Ez nagyon jó arány!
Megalázó a pszichológiai vizsgálat
megírtuk őz egészségügyi minisztériumnak, hogy a vadászbalesetek nincsenek összefüggésben a nimródok pszichés állapotával. Megalázó, hogy azt feltételezik van olyan pszichésen terhelt vadász, aki azért fog puskát, hogy kimenjen a területre, és ott lelője egyik társát. Igazság szerint mulasztás vagy a körülmények szerencsétlen alakulása okozza a baleseteket. Az biztos, hogy nem vadászott életében az, aki ezt a rendelkezéstervezetet kiötlötte - válaszolta kérdésünkre Fehérváry László, aki tíz éve elnöke a megyei kamarának.
A jövőben csökken a vadászok száma?
Bács-KisKun négyszáz nimród nem tagja-egyetlen társaságnak-sem
Mindössze tíz terület kapcsán várható per, bírósági eljárás. Három esetben-az elő haszonbérleti jog miatt van gond. Ez azt jelenti, hogy a földtulajdonos nem a korábban ott gazdálkodó társasággal egyezett meg, hanem egy másikkal. Ám azonos feltételekkel joga van maradnia a tíz évet ott tevékenykedő vadásztársaságnak - nyilatkozta lapunknak a megyei vadászkamara elnöke. Hozzátette: a gyakorlati megvalósítás során rengeteg, vitára okot adó rendelkezést fedeztek fel a törvényben. Ezeket írásban jelzik a szakminisztériumnak, legalább tíz év múlva lehet javítani. Ugyanakkor rendkívül jó megoldást talált a vadászati hatóság arra, hogy a peres eseteknél ne maradjon vadgazda nélkül egyetlen terület sem. Egy társaság megkapja a jogot a működésre, kérdés, hogy a jogerős végzés után esetleg egy másik vadásztársaságé lesz a terület. De addig is zavartalanul folyik a gazdálkodás, és persze vadászni is lehet.
Az elnöktől azt is megtudtuk, hogy mintegy nyolcvanöt vadásztársaság, mely már leadta tízéves és éves vadgazdálkodási tervét, végzést kapott a jogosultságáról. Szakhatósági hozzájárulás után határozattal is kijelölik a vadgazdákat.
- Úgy vélem, akadnak azért majd érdekességek az új vadászterületek kapcsán. Jövő év elején érdemes lesz megvizsgálni, hogy csökken-e a vadászok, illetve emelkedik-e a nem társasági tagok száma. Szerintem mindkét kérdésre az igen lesz a helyes válasz.
Jelenleg egyébként a megyében 3400 vadászt tartunk nyilván, közülük 400 fő alanyi jogon vadászik, azaz nem tagja társaságnak.
Harc a vadászmezőkért
TÜNTETÉS A magyar föld védelméért lépnek fel a bélmégyeriek
A magyar föld védelméért szervez tüntetést a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal békéscsabai irodája elé a Bélmegyeri Földtulajdonosok Közössége. A kétegyházi úton pénteken kilenc órakor kezdődő demonstráció legfontosabb célja - szervezőinek szándéka szerint— a vadászati jogok tisztességének megőrzése."
Bélmegyer az ország egyik legkiválóbb vadászati helyének számit, éppen ezért is kiemelt kérdés, ki birtokolja a vadászati jogot. A helyi földtulajdonosok szerint a területek közelmúltban történt újbóli felosztása során komoly visszaélések történtek, ezért kérik az intézményt, vizsgálják felül a döntést és alkalmatlanság miatt bocsássák el az ügyben eljáró vezetőt. A történet még tavaly kezdődött, amikor lejárt a tíz évre szóló vadászati jog a területekre. A sok ezer hektár földre két társaság jelentkezett, s a vitát az váltotta ki, hogy egyes részekre mindkét csoport igényt tartott. Megegyezés hiányában a szakhatóság jelölte ki a két vadásztársaság közötti határokat.
A bélmegyeri földtulajdonosok vezetői úgy vélik, a számukra kedvezőtlen döntés, illetve az eljárás során megsértették a jogszabályokat, ezért is szerveznek tiltakozó akciót péntekre.
Eközben — miután korábban már fellebbeztek - az ügyben, másodfokon a hivatal budapesti központja jár el.
A hivatal osztályvezetője szerint az egyezség könnyen segíthetett volna Páskai Sándor, a Békés Megyei Szakigazgatási Hivatal vadászati és halászati osztályvezetője – akinek a távozását követelik - elmondta, többször kérte a vitapartnereket, hogy próbáljanak egyezségre jutni a kérdésben. Ennek hiányában kellet a szakhatóságnak kényszerhasznosításba adnia a területet.
Felizzottak a kedélyek a vadászati jogok odaítéléséről
AZ osztályvezető szerint a megegyezés jelentett volna megoldást, a bélmegyeriek viszont nem értik a döntést
Felizzottak a kedélyek a bélmegyeri vadászati jogok odaítélése kapcsán. A területek mintegy négyezer hektáros részére két vadásztársaság is benyújtotta igényét. A felek nem tudtak megegyezni a kérdésben, ezért a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal hozott döntést, s a nagyobbik hányadot a Szabó Imre féle csoportnak ítélték. A Bél-megyeri Földtulajdonosok Közössége azonban méltánytalannak tartja a határozatot, s úgy vélik, a földterület alapján nekik járna a nagyobb hányad. Ezért holnap a szakhatóság csabai irodája előtt tiltakoznak!
Perecz Sándor, a demonstrálók egyik vezetője elmondta, az eljárás során szerintük sérült a törvényesség. Kifejtette, a földtulajdonosok első közgyűlését hatályon kívül helyezték, ám a földművelésügyi minisztérium - vélekedett — később nekik adott igazat. A hivatal halászati és vadászati osztályvezetője, Páskai Sándor leszögezte, az illetékesek új eljárást írtak elő.
A demonstrálok másik vezetője, Lovas József arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérdéses földterületen többségben vannak, ezért is érthetetlen a döntés. Kiemelte, hogy az ellenérdekelt fél a szavazásba bevont sarkadi részről nem kapott felhatalmazást. Szabó Imre - aki a nagyobbik területhez jutó társaságot képviseli — nyomatékosította, hogy mindenben törvényesen jártak el, s őket illeti a terület nagyobbik része, amit az elmúlt hét év kivételével ők is használtak. Az már más kérdés, hogy ez tulajdonképpen nem befolyásolta a későbbi döntést, hiszen nemcsak a földviszonyok aránya, hanem szakmai indokok alapján döntöttek - állítják az illetékesek. P. G.
Akár a bíróságra is elmennek a bélmegyeriek
Mint azt Páskai Sándor vadászati és halászati osztályvezető elmondta, a legoptimálisabb megoldás az lett volna, ha a két társaság megegyezik a területek elosztásában. Ennek hiányában kellett a hatóságnak határoznia a kérdésben. A szakember cáfolta azt a vádat is, hogy neki személy szerint bármilyen üzleti kapcsolata lenne Szabó Imrével. Ezt Szabó Imre is megerősítette. Páskai Sándor kiemelte, a vadászati jog kijelölését az esetek kilencvenöt százalékban, mintegy nyolcvan esetben vita nélkül tudták megoldani Békés megyében. A bélmegyeriek akár a bíróságig is elmennek.