A módosított büntető törvénykönyv alapján akár börtönt is kaphatnak a vállalkozások „eltüntetői"
A parlament tegnap megszavazta az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény meg-szüntetéséről szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító indítványt. Így hosszas huzavona után, nyugvópontra kerülhet az aranyrészvény ügye.
Az elfogadott módosítás értelmében megszűnik az állam kivételezett jogosultsága, és egyetlen törzsrészvénnyé alakul át az érintett harminc cégben, például a Molban vagy a Paksi Atomerőműben és a Mavirban is, utóbbi miatt legutóbb vita támadt a koalíciós frakciók között. Az SZDSZ ugyanis - mint azt lapunk megírta - köz- és nemzetbiztonsági, illetve ellátásbiztonsági okokból szerette volna fenntartani az aranyrészvényt a villamosenergia-ellátásban alapvető szerepet betöltő cégben. A szocialisták ezt azonban ellenezték, mondván: a GKM meg akarja tartani befolyását a társaságban. Végül mégiscsak létrejött a kompromisszum, tehát az állam a Mavirban sem élvezhet majd privilégiumot, legalábbis erre a törvény nem fogja feljogosítani. Ámde utóbb maguk a tulajdonosok dönthetnek úgy, hogy „aranyrészvényt" adnak az államnak, és a Világgazdaság értesülései szerint a Mavir kapcsán erre meg is van az ígéret.
Az elfogadott javaslatnak megfelelően egyébként az energetikai cégek felügyelőbizottságában, illetve igazgatóságában szavazati jog nélkül, de konzultációs jogkörrel, tájékozódás és információnyújtás céljából továbbra is jelen lehet az állam képviselője. A törvényjavaslat zárószavazása április 16-án lesz.
Elfogadta tegnap a parlament t a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, amely változtat a gazdasági bűncselekményekre vonatkozó szabályozáson is. A változtatás a gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére vonatkozó objektív információk nyilvánosságát, a gazdasági élet tisztaságát, átláthatóságát, valamint a hitelezői érdekeket hivatott szolgálni. Így új bűncselekményként rögzíti, és adott esetben - ha az érintett a szakmai szabályok megszegésével a gazdálkodó szervezet helyzetéről megtévesztő jelentést ad, szabadságvesztéssel bünteti a könyvvizsgálói kötelezettségszegést. Főleg
a fantomcégekkel szemben kíván hatékonyan fellépni, amikor ugyancsak szabadságvesztéssel fenyegeti azt, aki közreműködik a vállalkozás „eltüntetésében"
például a cég székhelyéül fals címet jelöl meg, vagy a társaság képviseletét hajléktalanra „bízza". Több régi tényállás egyszerűsödik és igazodik a gazdasági jogi szabályokhoz, így javulhat a rosszhiszemű tisztségviselőkkel szembeni eljárás esélye, átláthatóbb lesz a csődbűntett szabályozása. KK-TE