Balatonfüred - A híres magyar vadász, Széchenyi Zsigmond szerint a vadászat vadűzés és erdőzúgás, több erdőzúgás. Veszprém megye erdei hangosak, de nem a vadtól, hanem a vadászok vitáitól...
A mai helyzet igazolja Széchenyi Zsigmondot, csakhogy negatív értelemben. Veszprém megye még áprilisban is az erdei határvitáktól hangos, pedig március 1-jétől már megkezdődött az új tízéves vadászati ciklus. A Naplóban nem először számolunk be róla, hogy az új üzemtervi ciklus kezdetével egyes helyeken felborult az eddig normálisnak hitt nyugalmi állapot. Szomszédos vadásztársaságok estek egymásnak , hogy az újabb tízéves ciklusban már más hatá- rok mentén próbáljanak vadgazdálkodást végezni. A pápai székhelyű Bakonyerdő Zrt. sajátos módját választotta vadászterületei megváltoztatásának, ami ugyan jogilag megállja a helyét, erkölcsileg azonban kevésbé, nyilatkozta lapunknak Kötél László, a Koloska-völgy Vadásztársaság elnöke.Miről is van szó? Az új vadászati ciklus kezdetére a Bakonyerdő Zrt. Keszthely és Bakonybél térségében nagyobb területeket vesztett, amit a Balaton-felvidéken próbálnak kompenzálni. Kötél László elmondása szerint a cég Alsóörstől Zánkáig két vadászterület kialakítását kezdeményezte, egyiket a Koloska-völgy Vt., másikat a Kinizsi Vt. rovására. A 15610 hektár összterületen a Bakonyerdő 3475,87 hektárt kezel, ami a terület 22,27 százaléka. A fennmaradó rész magántulajdonosoké, illetve a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által kezelt állami terület. Tudni kell, a földtulajdonosi közösség közgyűlésének összehívását minimum egyharmados (33 százakékos) földtulajdoni hányaddal lehet kezdeményezni. Ezen a fórumon döntenek a tulajdonosok (illetve a meghatalmazottaik) arról, melyik vadgazdálkodónak adják haszonbérbe a földterületet. A Bakonyerdő a 22,27 százalékával labdába sem rúgott volna . A vadászati törvény a Balaton medrét vadászterületnek minősíti, ezt kihasználva az összterület 15610 hektárra nőtt, ebből a Bakonyerdőnek (a víztükörrel együtt) 43,25 százalék jutott. Így már nyugodtan kezdeményezhették a földtulajdonosi közös- ségek összehívását, s ott számukra kedvező döntést csikartak ki.A Koloska-völgy (tulajdonosokból álló) Vadásztársaság az elmúlt tízéves ciklusban Csopak-Aszófő között tevékenykedett. A határok kijelölése előtt a tulajdonosokat képviselve próbáltak egyezségre jutni a pápai társaság képviselőjével, de semmilyen engedményt nem tudtak elérni. A Bakonyerdő (a 73 százalékos földtulajdoni aránnyal) kérte a vadászati hatóságtól a 7346 hektár vadászterület határainak kijelölését. Időközben a balatonfüredi és az alsóörsi földtulajdonosok is összehívtak egy-egy földtulajdonosi közgyűlést. A vadászati hatóság mindkettőt, különböző okokra hivatkozva elutasította. 2006 október 16-án Reitner Ferenc tulajdonosi képviselő a Bakonyerdő által kezdeményezett földtulajdonosi gyűlés határozatainak megsemmisítésére keresetet nyújtott be Veszprém Városi Bíróságnál. Ezeket közölték a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Veszprém megyei vadászati osztályvezetőjével is. Kötél László sérelmezte, hogy a hatóság meg sem kísérelte kivárni ennek eredményét, vagy egyezségre felszólítani a feleket. Ami még furcsább: idén január 29-én egy másik határozatból szereztek tudomást arról, hogy a vadászati hatóság a vitát figyelmen kívül hagyva jogerősen kijelölte a Bakonyerdő Zrt. által kezdeményezett vadászterület határait, amiről őket (ellenérdekelteket) hivatalosan elfelejtették értesíteni! Vadászterület kialakításába ilyen módon beavatkozni erkölcstelen dolog, háborodott fel a vadásztársasági elnök. Hozzátette, a Balaton-part az érintett területen három-négy kilométeren nádas, a többi beépített terület, strand, kikötő. A ramsári egyezmény miatt - és a korábbi üzemtervek szerint is - a vízivad-vadászat tilos! Szerinte a Balaton felhasználása a vadászati értéktelensége miatt a joggal való visszaélés. A Bakonyerdő Zrt. vagyonkezelői szerződése az alábbiakat tartalmazza: A vagyonkezelő a tartamos, együttes maximális hozam elérése érdekében köteles törekedni az erdő- és vadgazdálkodás összhangjának megteremtésére. Ezért a vadászterületek határainak kialakítása során törekedni kell minél több olyan vadászterület ki- alakítására, amelyen a magyar állam vadászati jogot önállóan gyakorolja, illetve társult vadászati jog gyakorlására alkalmas vadászterület esetében a többségi állami tulajdon elérésére. Ez megmagyarázza lépéseiket, vélekedett Horváth László vezérigazgató. A Balaton bekapcsolásával kapcsolatban megjegyezte, a lépés nem törvénytelen. Megkérdezte: nem lehetséges, hogy a kistulajdonosok azért nem tartanak igényt a Balatonra, mert csak így maradhatnak többségben?Hozzátette, az érintett területeken társult jogon biztosítják a vadászatot, vagyis a földtulajdonos a tulajdona mértékében vadászhat, aki nem akar élni a lehetőséggel, annak többlethasználati díjat fizetnek. Az persze igaz, akinek nincs földje, nem lesz jo- gosult vadászni. A Balaton-felvidéken több vadásztársasággal tárgyaltak, egy kivétellel - Koloska-völgy Vt. - egyezségre is jutottak, pedig ajánlatuk szerint a koloskásoknak is lett volna 3000 hektáros vadászterületük. Kötél László hozzátette, a kistulajdonosok által kezdeményezett vadászterület ki- alakításának elutasítását természetesen megfellebbezték, a másodfokú határozat szinte szó szerint megegyezik az elsővel. Nem értik, miért biztosít a törvény fellebbezési jogot, ha a felsorolt érvekre nem kapnak érdemi választ. A közgyűlés bíróság előtti megtámadása jogi nonszensz, mindenkit perbe kell állítani, ami az ő esetükben közel 12 ezer tulajdonos - szinte lehetetlen. (A közgyűlésen meghatalmazottként bárki döntést hozhat, de ha a döntések jogszerűségét bíróság előtt kívánják vitatni, úgy minden tulajdonost be kell vonni a perbe.)