2007. április 4.
Minőség: A parkerdő fái rövid élettartamúak, sok közülük sérült, beteg is
Lakótelepiek százai élvezik nap mint nap a győr-marcalvárosi kiserdő
előnyeit, a spontán kialakult liget azonban erdészeti szempontból
valószínűleg a város legrosszabb minőségű erdeje. Fái rövid élettartamúak és sokszor betegek, s ha nem kezdik el időben a „felújítását", a kiserdő 10-20 év múlva tönkremehet. A lakótelep területének közel harminc évvel ezelőtti feltöltésekor odakerült magokból, spontán kialakult erdőért sokáig küzdöttek a marcalvárosiak. Egy ideig úgy volt, hogy házak épülnek a panelok mögé, végül azonban a győri rendezési terv tavaly januári módosítása óta köszönhetően többek között Horváth László marcalvárosi képviselő harcának - hivatalosan is „erdő az erdő” azaz erdőövezetté nyilvánították a több mint harminchektáros parkot. Azóta futóút és árnyas padok is várják a győrieket, előfordulhat azonban, hogy a ligetben kikapcsolódók unokái már nem élvezhetik az előnyeit...
- Nem kérdés, hogy szükség -van a kiserdőre, a minősége azonban, mivel szinte mindenféle emberi beavatkozás nélkül, magától alakult ki, hagy kívánnivalót maga után - véli Limp Tibor erdőmérnök, a Kisalföldi Erdőgazdaság győri erdészetének vezetője, akit arról kérdeztünk, milyen sors várhat a ligetre. Az egyik legnagyobb gond, hogy a kiserdő fáinak nagy része rövid élettartamú, alig 30-40 évig élő fajta — többségük szürke- és nemes nyár, illetve akác —, amelyek nemcsak hogy nem dekoratívak, de a nyárfák még allergének is. Sokuk nem is egészséges, még ha annak is tűnnek.
— Számos fának sérült a törzse, s bár begyógyul, ahol megsérül a kéreg, gyakran gombás fertőzés alakul ki, belülről betegítve a növényt. Egy idő után egyre több száraz ág jelenik meg rajtuk, amelyek nagyobb szélben letörhetnek, s egy idő után az egész fa kidőlhet - vázolja a nem túl rózsás jövőképet Limp Tibor. A fenti fafajtákat egyébként sehol nem használják parkerdők kialakításához, helyettük az ellenálló, hosszú élettartamú tölgyet, hársat, juhart, platánt és nyírfát célszerű választani. Sajnos minél tovább él egy fa, annál lassabban nő, így az ésszerű erdőtelepítés nem hoz gyors és látványos eredményt; ha most elkezdenék, 25-30 év múlva lenne élvezhető pihenőpark a marcalvárosi ligetből. Amely egyébként rendezett, a Komszol évente 2-3-szor lekaszálja a területet, tisztán tartja a futóutat, azaz példásan gondoskodik az „égből pottyant" kiserdőről, de nagyobb változtatásba csak akkor kezdhet, ha az önkormányzattól erre kérés érkezik - Fokozatosan, lépésről lépésre lehetne betelepíteni a megfelelő
fajtákat, először csak egy-egy fok „kitisztításával", hogy ne legyen durva törés. Sajnos a hasonló lépések nem túl népszerűek a lakók körében: ha megjelennek az emberek motoros fűrésszel, nehéz megmagyarázni, hogy hosszú távon szükség van a tudatos telepítésre - mondja Limp Tibor, akinek társasága a Püspökerdőben már tíz éve végez hasonló munkát.
A második világháború után szinte teljesen letarolt, majd nagyrészt nemes nyárral betelepített pihenőerdőben évente 1-2 hektárra telepítenek minőségi fafajtákat, például tölgyet. Pomaranski Luca
