Devecser - A város önkormányzatának támogatásával az Agrár Innovációs Szövetség másfél éves előkészületeinek eredményeként április 11-én megtartották a devecseri művelődési házban a Közép-dunántúli Bioenergetikai Klaszter alapító közgyűlését.
Az alakuló közgyűlésen a klaszter mellett három termelői csoportot is alakítottak, amelyek összefogják a régió azon agrárvállalkozóit, termelőit, akik a bioüzemanyagok, a biogáz és a Bakonyi Erőmű Zrt. növényi nyers-anyagainak termesztésével kívánnak foglalkozni. A klaszter alapításában részt vettek tudományos intézmények, egyetemek, köztük az Iowai Állami Egyetem (USA), agrárkutató intézetek, vállalkozások, gazdálkodók, valamint civil szervezetek. A közgyűlés megválasztotta az új szervezetek intézőbizottságait. Ezek előkészítik a klaszter és a három termelői csoport tisztségviselőit megválasztó közgyűlést, amelyek még áprilisban jóváhagyják működésük szervezeti formáit, dokumentumait. Az új agrárszervezetek célul tűzték maguk elé, hogy bioenergetikai vállalkozása-ikkal érdemben közreműködnek a Bakonyi Erőmű Zrt. tü-zelőanyag-ellátásának korszerűsítésében. Hosszabb távon évente legalább 100 ezer tonna tűzifát lesznek képesek kiváltani az általuk termesztett különféle energianövényekkel.Dr. Bérci Gyula, az Agrár Innovációs Szövetség ügyvezető elnöke kérésünkre összefoglalta a bioenergetika hasznosításának hazai fejleményeit. Véleménye szerint a megújuló energiapiac élénkülése várható az Európai Unió legújabb döntésétől, ami alapján 2020-ig 20 százalékra növelik az energiafelhasználáson belüli arányt. Az országok kötelező normát nem kaptak, de a megújuló energiák használatának az összes energiahordozón belüli 20 százalékos arány elérésére erőteljes ösztönzést kapnak.Természeti adottságai miatt 2020-ig Magyarország biztosan eléri a megújuló energiák alkalmazásának 20 százalékos arányát, amiben a villamos erőművek energianövény-használata és a bio-motorüzemanyag - főleg a bioetanol - képezi a legnagyobb hányadot. 2013-ig várhatóan 1500 megawatt villamosenergia-kapacitás létesül növényi nyers-anyagbázison, s ebben a Mátrai Erőmű lesz a legjelentősebb bioenergetikai bázis. Bioetanol-termelés 2013-ig négy-öt, évi 100-150 ezer tonna kapacitású nagyüzemben és 30-35, évi 10 ezer tonna kibocsátású kis üzemben összesen 1-1,2 millió tonna kapacitással, főleg EU-exportra (svéd, német, osztrák) és hazai felhasználásra történik. Az idei év a kísérlet időszaka, 2008-tól várható az üzemek építése. A kisebb bioetanol-üzemek építését az állami tervező tényezők fenntartással fogadják, mert nincs semmiféle hazai tapasztalat, hagyomány. Segítené a kibontakozást, ha valamelyik külföldi tudásközpont, például az Iowai Egyetem technológiai kooperációra lépne egy évi 10 ezer tonnás üzem tervezésénél. A biodízel-termelés kilátásai kedvezőtlenek a repce hazai alacsony átlaghozama miatt, ami hektáronként 1,5 tonna. Vannak nagyüzemek, melyek háromtonnás hozamot is elérnek. Példájuk terjedése következményeként várható, hogy a 2013-ra tervezett kapacitás sokszorosa kiépülhet a kereslet emelkedésének hatására. A biogáztermelés növekedése is alábecsült dr. Bérci Gyula meglátása szerint. A tervezett 8-10 üzemmel szemben 45-50 közepes kapacitású üzem építése várható, amelyek a mai 15 milliárd köbméter földgázimport kö-rülbelül 15 százalékának kiváltását eredményezhetik. A városok lakásainak mintegy a harmadát érintő távfűtés egész rendszere ellenérdekelt ma még a földgázról megújuló energiákra való áttérésben. Örvendetes, hogy a magyar közgondolkodás három év alatt megismerte és többségében elfogadja a megújuló energiákhoz kapcsolódó technológiákat, felismerte azok előnyeit és támogatja használatukat.