Idősebb Simonyi is méltó a világhírnévre
Ha nem repül az űrbe a fia, talán fel sem figyelünk a zseniális kutatóra...
A szombaton földet érő űrturista, Charles Simonyi édesapja, Simonyi Károly (1916–2001) professzor a soproni egyetemen is oktatott, sőt: az ő nevéhez – és soproni csoportjához – fűződik az első hazai atommagreakció létrehozása.
– Hazánkban elsőként Simonyi Károly professzor, az űrturista édesapja végzett atommag-átalakítást, mégpedig a soproni egyetem főépületének második emeleti fizikai laboratóriumában. Munkájáért 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki – emlékezett a tudós soproni munkásságára dr. Verő József soproni akadémikus, geofizikus. – Ezt a gyorsítót aztán alighogy felépítették, már le is szerelték s vitték Budapestre. A Központi Fizikai Kutatóintézetben állították fel újra, alapkutatásokat végeztek vele.
– Simonyi Károly pedig az intézet egyik igazgatóhelyettese lett – folytatta dr. Verő József akadémikus, az MTA soproni geodéziai és geofizikai kutatóintézetének nyugdíjas geofizikusa. – Amikor évtizedekkel később, egyik soproni látogatásakor megpillantotta a tiszteletére állított emléktáblát, ragaszkodott hozzá, hogy ne csak az ő neve szerepeljen rajta. Így az eredeti felirat most a fal felé fordul, a látható felületen pedig már kívánságának megfelelően, a „csoportja" szó is olvasható. Mindez jól jellemzi szerénységét, humánus gondolkodását, kulturáltságát.
Nevelőapja Kandóval dolgozott
– Az Egyházasfaluból származó, tehetségével korán kitűnt Simonyi Károly a falu plébánosa jóvoltából Budapestre került, távoli és gazdag rokonokhoz. Nevelőapja mérnökként kereste a kenyerét, Kandó Kálmán munkatársa volt. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy zseniális tudós, valamint nagyszerű előadó vált belőle – elevenítette fel a kezdeteket dr. Verő József, akinek édesapja annak idején együtt dolgozott a jogi és villamosmérnöki diplomát is szerzett Simonyi Károllyal. A két család jó barátságban élt, volt, hogy együtt is nyaraltak. – Simonyi 1948-ban került Sopronba, az elektrotechnikai tanszék élére. Jellemző az akkori tanári gárdára, hogy nyolc akadémikus oktatta a karokon a fiatalokat.
– Simonyi Károly oktatói és tudományos munkája mellett
olyan lelkesen és közérthetően tartott fizikanépszerűsítő előadásokat, hogy a nagy érdeklődés miatt gondot jelentett a bejutás – folytatta visszaemlékezését dr. Verő József.
– Nemcsak a fizikát vagy matematikát kedvelők, de még a kereskedelmisek is látogatták ezeket az élvezetes órákat.
Ideiglenesen kettétört pályája
– Simonyi professzor szerette az irodalmat és a zenét is – utalt dr. Verő József a tudós sokoldalúságára. – Soproni éveinek során több alkalommal is rendezett hanglemezesteket, amelyre jó szívvel hívta meg tanártársait és a zenét szerető egyetemistákat. Jól tudott oroszul, eredetiben olvasta az orosz klasszikusokat. Mindig tisztán látott és cselekedett: 1956-ban – akkor már több éve a budapesti Központi Fizikai Kutatóintézetben dolgozott – az intézmény forradalmi bizottsága elnökének választották meg. A szabadságharc leverése pályáját is ideiglenesen kettétörte: a kutatóintézetből eltávolították, Gödöllőn kapott alacsony beosztást, majd fokozatosan ismét felfelé ívelt a pályája.
Akadémiai Nagy Aranyérem
– Simonyi Károly professzort a rendszerváltást követően választották akadémikussá, amely rangot az 1978-ban megjelent „A fizika kultúrtörténete" című könyvével már rég megérdemelte volna. Azt a kötetet külföldön egyetemi tankönyvvé minősítették – tette hozzá dr. Verő József. – Akadémikussá válása után pár évvel kitüntették az MTA Nagy Aranyérmével is. Betegsége miatt nem vett részt ezen az ünnepségen, a kitüntetést fia, a most űrturistaként világhírt szerzett Simonyi Károly vette át. Ifjabb Simonyi Károly ekkor rögtön alapítványt hozott létre a magyar tudományos élet és a kutatók támogatására. Büszkék vagyunk rá, hogy nevét – és közvetve a nagy tiszteletű professzor nevét is – most az egész világ megismeri.
A kar nagyjai 6. köteteként
Simonyi Károly professzor életútjáról, soproni munkásságáról a Nyugat-Magyarországi Egyetem mestertanára, Szemerey Tamás szerkesztett kiadványt, amely 2005-ben jelent meg A faipari kar nagyjai sorozat 6. köteteként. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen immár negyedik alkalommal rendeznek Simonyi-konferenciát április 24-én.