Megyei körkép - A tavaly őszi gázáremelés után megdrágult a tűzifa, gyakoribb lett az erdei falopás is. A fatolvajok általában munkaidő után, hétvégeken, legtöbbször éjszaka rakják fel vagy termelik ki az értékes fát.
Az erdei falopás az elkövetők szempontjából ideális bűncselekmény: kicsi a lebukás veszélye, hiszen éjszaka az erdőn alig jár valaki, és ha a fa már a kocsin van - főleg, ha célba ért, szinte lehetetlen bizonyítani, hogy lopott. Csak tettenéréssel lehet sarokba szorítani a tolvajt, aki, ha bíróság elé kerül és elítélik, csak pénzbüntetést kaphat, szabadságvesztést nem.
Falopás mindig is volt, de mióta jelentősen megnőtt a gáz és ezzel együtt drasztikusan a tűzifa ára, sokkal gyakoribb. Egyesek már üzletszerűen lopnak: az ország keleti felében teljes erdők tűntek el, domboldalakat csupaszítottak le a bűnözők. A megyében még nem ilyen látványos ez a bűncselekmény, de a jelek itt is ijesztőek.
Fát lopni három tulajdonostól lehet: az államtól, egy másik magántulajdonostól és saját magunktól. Az utóbbi is igen gyakori, hiszen az erdőtulajdonosok tudják, nem vághatunk ki csak úgy saját erdőnkből fát, ehhez az erdészeti szolgálat engedélye szükséges, nemzeti parkokban (ilyen az Őrség is) pedig az igazgatóság hozzájárulása. Így elvileg az a legegyszerűbb, ha nem kér engedélyt, akinek szüksége van tűzifára, egyszerűen kitermeli erdejéből, és pár hét, hónap múlva bejelenti, hogy fát loptak tőle. A tettest nem fogják megtalálni, egy idő múlva kap a rendőrségtől egy határozatot, miszerint megszüntették a nyomozást. Ezt a papírt kell felmutatni, ha bárki kérdezi, miért hiányos az erdő, ki adott engedélyt a kitermelésre.
Más kibúvó is van bőven: megtörtént például, hogy rendőrök megállítottak egy gyanús alakot, aki fát vitt. A kérdésre, hogy honnét a fa, azt a választ adta, találta. Ezt a bíróság is elfogadta, és a tűzifára mint talált tárgyra igényt tarthatott a tolvaj - mivel más nem jelentkezett érte. Azt is mesélik, hogy egy alkalommal, amikor tetten értek egy fatolvajt, azzal védekezett, hogy nem tudta, hogy másé az erdő, amit vág. Állítólag ezt is elfogadták magyarázatként.
- Az Őrségben másként kell megítélni a falopást, mint az ország egyéb területein - figyelmeztetnek még szakmabeliek is, amikor arról kérdezősködöm, hogy gyakoribb lett-e a falopás a tűzifa tavalyi drágulása óta. - Itt mindig is vitték az erdőről a fát, nem csinált abból senki ügyet, ha saját használatra egy utánfutóra való fát hazafuvarozott valaki. Ismerik egymást az emberek, figyelik, ki jár az erdőn, szinte kizárt, hogy idegenek nagy tételben, eladásra vigyenek el fát - teszik hozzá a jól értesültek. Ezek a vélemények azt sugallják, a falopást nem kell ezen a vidéken olyan komolyan venni, a tűzifa beszerzése saját erdőről - ami elvileg engedélyköteles - gyakorlatilag elfogadott.
- Az állami és a magántulajdonban lévő erdőkből történő falopás egyaránt jellemző a kapitányság területén - tudom meg Kercsmár István alezredestől, a Körmendi Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályvezetőjétől.
- A kapitányság működési területéhez nagy kiterjedésű erdőségek tartoznak, elsősorban az Őrségben, illetve a Vendvidéki Tájegységen, az egyik leggyakoribb elkövetési módszer, hogy az erdészeti rakodón megjelennek a tolvajok egy darus teherautóval, és gyorsan megrakják a kocsit fával, s azonnal távoznak a helyszínről. De más módon - fakitermeléssel - is lopják a fát. Közúti ellenőrzés során megvizsgálják a menetlevelet, a sofőr ilyenkor a rakomány eredetéről mutat egy származási igazolást. A rakomány eredetét a járőr mindig tisztázza, de előfordul, hogy ugyanazt a szállítólevelet többször felhasználják - ha nem találkoznak rendőrrel. Ilyenkor a második fuvarral már akár lopott fát is tud vinni a fuvaros. Ennek kiszűrése persze csak további ellenőrzéssel történhet.
- A közúti szállítás során a bizonyítás nehéz, de mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a szállított fa eredetét tisztázzuk. Ha kell, felhívjuk telefonon a helyszínről a tulajdonost is - folytatja a rendőrtiszt. - Ha a rakomány a kapitányság működési területéről kijut, akkor már nehezebb a dolgunk, de a szomszédos rendőri szervekkel napi kapcsolatunk van, így az ellenőrzéseket akkor is elvégezzük az ő információik alapján. Általában nagyon hamar célba érnek ezek a szállítmányok, legtöbbször tűzifaként túladnak rajta.
A rendszerváltás után sok erdő került magánkézbe, nagy részük osztatlan közös tulajdonban van. A tulajdonosok közös képviselőt jelölnek ki, aki őrzi a területet, gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A tulajdonosok között gyakori, hogy a többiek és az erdészet engedélye nélkül vágnak ki fát, majd pedig ismeretlen tettesre hivatkoznak, és tesznek feljelentést a rendőrségen. De az is gyakran előfordul, hogy a kitermelési engedély birtokában nemcsak a saját, hanem a szomszédos erdőterületet is levágják.
- Ha a közös képviselő rendszeresen megjelenik az erdőben, kisebb az esély a lopásra, és ebben az esetben, ha lopás történik, több lehetőségünk marad a felderítésre. De előfordul, hogy csak ritkán - évente egy-egy alkalommal - ellenőrzi az erdőt, ilyenkor az elkövető felderítése is nehezebb, mivel a lopás és a bejelentés között hosszú idő telik el.
Kérdem az alezredest, számottevően nőtt-e a falopások száma tavaly ősztől, amikor jelentősen nőtt a gáz és egyben a tűzifa ára? Míg beszélgetünk, kigyűjteti az adatokat. Pár perc múlva kézben is vannak a papírok.
- 2005 utolsó harmadévében három falopásról történt bejelentés, egy évvel később ugyanebben az időszakban már tizennyolc - vagyis meghatszorozódott az ilyen jellegű bűncselekmények száma egyetlen év alatt - mondja, miután átnézi a papírokat. - Az elkövetési érték még ennél is nagyobb ütemben nőtt.
A falopások felderítésének eredményessége csak nehezen becsülhető az alezredes szerint, és nagymértékben függ az állampolgárok segítőkészségétől. Nagy átlagban azt lehet mondani, hogy az ügyek egyharmadát sikerül felderíteni.
- A Körmendi Rendőrkapitányság körzeti megbízottjai önállóan, valamint természetőrökkel, határőrökkel, polgárőrökkel, vadászokkal közös szolgálatuk alatt járják az erdőket, és ahol fakitermelést tapasztalnak, kérik az engedélyt. Ha a tulajdonos nem rendelkezik engedéllyel, eljárást kezdeményeznek. A felderítésben a legjobb, ha tetten érjük az elkövetőket, mert a kárt azonnal meg tudjuk téríttetni, és ilyenkor a bizonyítás is gyorsabb, és kezdeményezzük a bíróság elé állítást.
Leggyakrabban az állami erdők esnek áldozatul a fatolvajoknak. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli a megyében az állami erdőket. Osvald Géza vagyonkezelési vezető adatai szerint idén az év első harmadában a lopással okozott kár már eléri a tavalyi egész évit, szám szerint mintegy 3,3 millió forintra tehető.
- Az erdészeti rakodókon tárolt faanyagot különös figyelemmel őrizzük, de még így sem sikerül minden esetben megakadályozni a lopást. A sorompókat megrongálják a tolvajok, teherautóra rakják a fát, és elviszik - mondja Osvald Géza. - Odaállnak a teherautóval, a rakodás tíz perc, aztán el is tűnnek. De olyan esetünk is volt idén Kőszeg közelében, amikor lábon álló tölgyest termeltek ki és szállítottak el a tolvajok. Ez maga két és fél milliós lopás volt. Elsősorban tűzifát lopnak, gyümölcsfát már nem, mert az már nincs. A lopások éjszaka, hétvégeken, munkaidő után történnek, amikor munkások már nincsenek az erdőn. Jellemző, hogy 4-5 köbméter tűzifát visznek el alkalmanként, és úgy tűnik, hogy ennek nagy részét értékesítik is. Volt, hogy a rendőrség által lefoglalt fát is eltüzelték, vagy elszállították, mire a kollégáink átvehették volna. A kárunk így gyakorlatilag nem tud megtérülni. Még akkor sem, ha bírósági ítélet születik, mert az elkövetők munkanélküliek, nincs jövedelmük, nem lehet rajtuk behajtani semmit.
Vannak már néhányan, akik visszaeső fatolvajok. Ők más munkalehetőség híján gyakorlatilag falopásból élnek. Közöttük van egy különös figura, akit már háromszor fogtak meg az Őrségben: általában rendszám nélküli terepjáróval járja az erdőt, gyakran részegen, és mindig jogosítvány nélkül vezet, és persze fát lop. Többször volt bíróság előtt, minden esetben pénzbüntetésre ítélték. Tudja mindenki, csak egy módon tudja kifizetni a büntetést: ha megint fát lop. Peltzer Géza