ENERGIA A Mecseki Erdészeti Zrt. évente 200 ezer köbméter fát termelhet ki, 100 ezret égettet el, viszont területükön ez időszak alatt közel 400 ezer köbméter faanyag képződik.
Pécs A pécsi hőerőmű évtizedeken keresztül szénből nyerte ki az energiát. Három és fél esztendeje azonban átállt gáz- és biomassza-tüzelésre. A biomassza blokkot fával fűtik. Szinte mindennaposak lapunknál a telefonos bejelentések, amelyek hatalmas, egészséges, elégetésre szánt szálfákkal megrakott teherautókról szólnak.
Az erőműbe szállított fák minőségéről mindenféle mendemondák keringenek. Szerettünk volna meggyőződni arról, hogy voltaképpen milyen fákról is van szó, ezért megkértünk egy nyugdíjas erdészt, Andics Ferencet, jöjjön el velünk, s tekintse meg azokat.
Az erőmű telephelyén, a kerítés mellett közel kétszáz méter hosszan sorakoznak a farakások. Többségük bükk és tölgy, mondja Andics Ferenc, kevés cserrel „fűszerezve”. A bükk és a tölgy nagyjából százéves korban válik vágáséretté, magyarázza, de ezek fiatalabbak, többségük 70-80 éves lehet. Egyharmada hibás, a többi egészségesnek tűnik, állítja, azokból szerinte lehetne gyártani parkettát és bútorelemeket. Kár őket eltüzelni, magyarázza, hiszen nem búzáról van szó, amit évről évre be lehet takarítani.
Másként látja a helyzetet Szőnyi János, a Mecseki Erdészeti Zrt. vezérigazgató-helyettese. Baranya erdeinek fele állami, másik fele magántulajdonban van, ők csak az állami területeken lévő erdőkért vállalhatnak felelősséget. Nyilvánvaló, magyarázza, hogy miután gazdasági társaságról van szó, a jobb minőségű fát nem tűzifának adják el. Ez a látszat ellenére is így van, hangsúlyozza, hiszen attól, hogy háromméteres szálfákat szállítanak az erőműbe, azok biztosan rendelkeznek első pillantásra talán nem szembetűnő olyan fahibákkal, amelyek miatt alkalmatlanok ipari felhasználásra. Először ugyanis fűrészüzemi szakembereknek ajánlják fel a faanyagot, s csak azt égetik el, ami nem kell senkinek. A Mecseki Erdészeti Zrt. évente 200 ezer köbméter fát termelhet ki, viszont területükön ez időszak alatt közel 400 ezer köbméter faanyag képződik. Az erőmű részére 100 ezer köbmétert szállítanak, ez azonban a szükséglet mindössze 25-30 százaléka. A tűzifa köbméteréért átlagosan 13 ezer forintot kapnak, míg a bútorgyártók ennek tízszeresét, a parkettaüzemek kétszeresét fizetik ki számukra, így teljesen ésszerűtlen volna elégettetni a bútorfát. Amióta az erőműbe szállítanak, hangsúlyozza a vezérigazgató-helyettes, 30 százalékkal csökkent a fakitermelésük Baranyában.
Körülbelül 20 ezer négyzetkilométeres területről hozatják a fát, tájékoztatta lapunkat Horváth Ernő, a Pannonpower Holding Zrt. logisztikai üzletágának vezetője. Nemcsak Baranyából tehát, hanem Somogyból, Tolnából, Zalából, az Alföldről, még Horvátországból is. A tűzifa felét állami erdészetek, a többit egyéb cégek, magánerdők biztosítják. A hosszú távú elképzelések nem fára alapoznak, hanem energiafára, lágyszárú növényekre, malomipari hulladékra; az első szállítmány például már meg is érkezett a saját ültetvényükről. Valamennyi beérkezett szállítmány esetén nyilvántartják a származási helyet, a vágási engedélyeket, még a Világbank is rendszeres ellenőrzéseket hajt végre. Olyan szigorú tehát a rendszer, ami például faipari üzemeknél elképzelhetetlen. Cseri László
Energiaerdő: ki előlegezi meg a költségeket?
Az energiaerdő az erdőgazdálkodási művelési ágba tartozó, de speciális céllal létesített és üzemeltetett erdő. Hagyományos erdők átminősítésével, illetve energiafa-termesztés céljára történő telepítéssel jön létre. Az energiaerdőre érvényesek az Erdőtörvény előírásai, de az üzemtervezéskor a lehető legnagyobb tömeghozamok elérése céljából a gyorsan növő, sarjaztatható fafajokat kell előnyben részesíteni, és az optimális mértékűre kell csökkenteni a vágásérettségi kort. Az erdőművelés és a fakitermelés a hagyományos erdészeti technológiákkal és technikákkal folyik. Az energiaerdőben csak energiafa (tűzifa, faapríték) termelésével foglalkoznak. Az energiaerdő a telepítést követő második évben aratható, attól kezdve az ültetvény nyolc esztendőn át kétévente vágható. Az energiaerdő iránt érdeklődő vállalkozások számára az okoz gondot, hogy a jelenlegi támogatási rendszer mellett nem tudják megelőlegezni az első két év telepítési és művelési költségeit.
Tízéves ütemterv alapján lehet csak fát kivágni
Alaposan kidolgozott, tíz évre szóló ütemterv szerint termelhetik csak ki a fát az erdészetek, mondja az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóság erdőfelügyeleti osztályvezetője, Miszlang Lajos. Ezen belül évente a meghatározott mennyiségnek csak egytizedét lehet kivágni az előzetes engedélyek alapján. Az tehát nem fordulhat elő, hogy gazdasági érdekektől vezérelve kiirtják az erdőket. Természetesen az ellenőrzés nem egyszerű, magyarázza a szakember, hiszen Baranyát és Tolnát 7-8 ember felügyeli, ugyanis a leépítés/reform következtében csökkent az erdőfelügyelet állománya is. Márpedig hatalmas területekről van szó. Ugyancsak hatalmas, és egyre növekvő erdőség van közel ötszáz magánember tulajdonában, ezek egy részének pedig nincs nyilvántartott gazdálkodója. Vagyis arról, hogy ezekben az erdőkben mi zajlik, milyen mennyiségű fát vágnak ki, és adnak el, arról nem sok információjuk van, fatolvajt pedig megfogni igen nehéz, ahhoz komoly apparátusra lenne szükség.