Nem múlhat el nap, hogy a tűzoltóság ne kapjon riasztást. A völgyekben, hegyoldalakban gomolygó füstöt, olykor égig érő lángokat észlelnek a kirándulók.
- Tüzet oltottam - mondja karikás, kialvatlan szemekkel Egyed Zsigmond, Szúcs polgármestere. A falubeliek számára ez már nem újdonság. Nem is oly rég egy rendezvényükön a templom tetőszerkezetébe kaptak bele a lángok, miután a tűzijáték egy petárdája a cserepeken landolt. Akkor is a polgármester lépett akcióba. Pedig nem hivatásos tűzoltó, csak épp ha kell, kötelességének érzi, hogy segítsen. A hét végén például a szomszédos Egercsehi határában, a szeméttelepen ténykedett, két közhasznú munkás társaságában: a tűzfészkeket próbálták meg szétpiszkálni. A lerakó ugyanis hetek óta bűzös füstöt ereget magából, miután április 4-én kigyulladt a kommunális hulladék. A tűzoltóság 40 köbméter vizet hordott rá, földdel is beterítették, de aztán napokkal később újra felcsaptak a lángok. Újabb 18 köbméter víz és újabb földborítás került rá, ám úgy tűnik, csak egy kiadós eső lehetne úrrá a helyzeten. - Egercsehi már körbeégett ezen a tavaszon - jegyzi meg csüggedten Tóth Andrásné polgármester. - A szemétteleppel rendszeresen kínlódunk, mert a nem falunkbéli fémgyűjtéssel foglalkozó személyek záróra után bejárnak oda. Összeszedik a kábeleket és úgy tisztítják meg a fémet, hogy leégetik róla a burkot. Aztán a tűz továbbterjed, belobban az egész rakás, műanyag palackostul, mindenestül, ami a szemétben található. Sejtheti, hogy ez milyen bűzzel jár, és mennyire szennyezi a levegőt. Az sem használ a környezetnek, amikor a száraz füvet és a nádast meggyújtják. Veszélyeztetik a belterületet is: a tűz terjedésével kár keletkezhet a lakóházakban. Arról nem is szólva, hogy a növények közt megbúvó élőlények is mind odavesznek. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területfelügyelője, Ilonczai Zoltán szerint természetvédelmi szempontból kétféleképpen értékelhető a tűz. Ha sztyepp-jellegű, ápolt, kaszált területet érint ősszel vagy a tél legvégén, akkor stabilizálja a gyepet, természetvédelmi szempontból elfogadható állapotban tarthatja. A tavaszi, kora nyári tüzek viszont nagyon súlyos károkat okoznak, mert akkorra már beindul a természet, mind a növény-, mind az állatvilág. Legkomolyabb a gond az olyan helyeken, ahol kezeletlen, évek óta nem használt területen keletkezik a tűz. Ott a fűavarból nagy tömegű szerves anyag képződik, s ez hatalmas lángokkal ég. Ilyenkor nemcsak az avar semmisül meg, hanem a talaj humuszrétege is. Ebben rejtőznek az áttelelő magvak és állatok. Az ilyen volumenű tüzeknél ezek mind odavesznek, lokálisan kipusztulhatnak. A napokban Eger és Felsőtárkány határában egy ilyen, régóta nem kezelt gyepterületen csaptak égig a lángok. A hatalmas tűz lehet, hogy megsemmisítette az Eger környékén egyedül itt élő pannon tarkalepke populációját. Leégtek a védett kökörcsinek, törpemandulák, és megsemmisült számos, bokrokban fészkelő énekesmadár fészke. A természetvédelmi kár több tízmillió forintra rúghat. A tettes kilétére soha nem derül fény, egyszer sem sikerült tetten érni a vétkest. A tavaszi égetések Heves és Borsod megyére nagyon jellemzőek, és a gyújtogatásnak nehéz elejét venni. A tettes kilétére soha nem derül fény. Négyessy Zita
Két hónap alatt több mint harminc riasztás Mérai Péter, az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság sajtóreferense szerint az ideihez hasonló csapadékszegényebb években gyakoriak a tűzesetek. Ég a száraz fű, a nádas és az erdő aljnövényzete. Előfordul, hogy a fenyvesekben a koronára is átterjed a tűz. Az elmúlt két hónapban például több mint harminc vonulásunk volt Egercsehibe és környékére. A munkából a Bélapátfalvai Önkéntes Tűzoltóság is kivette a részét. A vizsgálatok még nem zárultak le, de egy-egy alkalommal több százezer forintos kár is keletkezett. Ha az erdő is sérül, úgy a kár értéke a milliós nagyságrendet is eléri. A tűzesetek többsége gondatlanságból keletkezik, arra nincs adatuk, hogy szándékos gyújtogatás történt volna. Még nincs tűzgyújtási tilalom, de ha az életbe lép, akkor az erdőben a kijelölt tűzrakóhelyeken sem szabad szalonnát sütni.