Az új tulajdonos lakóparkot építene, az önkormányzat erdőt telepítene a volt Metallochemia helyére
Hat hektár erdőt vágtak ki Nagytétényben az egykori Metallochemia-telep mellett. Az ólomszennyezéssel sújtott területen kénytelenek voltak kicserélni a talajt, és ehhez kellett elvégezni az irtást.
A tulajdonos úgy gondolkodik, hogy ha már úgyis eltüntették az erdőt, lakóparkot, szállodát kellene építeni a helyére, az önkormányzat azonban a helyiek érdekeire hivatkozva ragaszkodik a fák visszatelepítéséhez, és nem sorolja át a területet építési övezetbe. A tulajdonos szerint ezzel azt érik el, hogy évtizedekig, amíg a fák meg nem nőnek, szálló por és illegális sittlerakók lesznek a térségben. Az önkormányzat viszont azon az állásponton van, hogy a tulajdonosnak kötelessége az erdőt rendben tartani és megőrizni az utókornak.
Tétény tüdeje. Csak így hívják a nagytétényi környezetvédők azt a hathektárnyi erdőterületet, amelyet a város széli Metallochemia-telep ólomszennyezésének felszámolásakor kivágtak az egykori gyár mellett, nem messze az épülő M6-os úttól. A fák a hivatalos indokolás szerint menthetetlenek voltak, mert alattuk helyenként másfél méter mélyen ki kellett cserélni a talajt, amely egyes részeken negyven-ötvenszeresen szennyeződött a gyár kohászati tevékenységének eredményeként keletkezett káros anyagokkal. A terület tulajdonosa azonban azt is szerette volna megakadályozni, hogy a fákat visszatelepítsék, mert lakóparkot, szállodát kívánt építeni.
A Metalloglobus arra hivatkozott, hogy a telek véderdő funkciója megszűnt, hiszen évtizedek óta nincs a térségben környezetszennyezés. Az önkormányzatnak a helyiek szerint az átsorolásért felajánlott egy műfüves edzőpályát is a helyi sportklub részére. A helyhatóság azonban nem adta be a derekát, és kiállt az eredeti tervek mellett, vagyis erdőtelepítés lesz a felszámolt Metallochemia-telep környezetében.
Szabolcs Attila fideszes polgármester úgy nyilatkozott: mivel nincs gyár, a véderdő funkció részben valóban megszűnik, de a gyár helyett ott lesz az autópálya, amely jó tíz méterrel a terepszint felett halad. Az erdő tehát már nem a gyár, hanem az autópálya légszennyezésétől, a portól és a zajtól óvja majd a környék lakosságát.
A polgármester lapunknak elmondta azt is, hogy kérték a tulajdonost, készítsen tervet az általa tervezett beépítésről. A Metalloglobus által készíttetett rajzokból viszont az derült ki, hogy az egész területen ikerházas beépítést terveznek, és alig maradnának zöldterületek. Ez a helyi civil szervezeteknél tiltakozást váltott ki. A kerületben Szabolcs Attila szerint egyébként is annyira lecsökkent a zöldterületek aránya, hogy mindenképp meg kell őrizni az erdőt, amelyhez a lakosság is ragaszkodik. A helyiek képviselői nemhogy a teljes, de még a részleges beépítést sem tudják elfogadni. Az önkormányzatnak figyelembe, kell venni a helyi lakosság kérését, tehát biztos, hogy nem kezdeményezi majd a terület átsorolását - jelentette ki a polgármester. A városrész vezetője néhány
hete részt vett azon a demonstratív faültetésen is, amelyen az erdő érdekében Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter mellett a XXII. kerület országgyűlési képviselője, Lendvai Ildikó is megjelent, a kerületi civil szervezetekkel és iskolásokkal együtt. Mint fogalmazott, ez egy olyan ügy, amelyben politikától függetlenül a rendszerváltoztatás óta mindenki küzd a kerület érdekeiért.
A terület besorolása erdő, véderdő. A fák kivágása elkerülhetetlen volt a talajszennyezés miatt, de abból nem engedünk, hogy az erdőt vissza kell telepíteni - közölte Firisz Sándor, a nagytétényi Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület alapító tagja. A környezetvédő szerint jogszabályok írják elő, hogy a területre háromszintes erdőt kell - telepíteni, vagyis bokrokat és cserjéket is kell ültetni a fák mellé. A tulajdonosnak ezek után kötelessége rendben is tartani az erdőt, amelyet annak idején megvásárolt. Az ólomszennyezés megszüntetése 12 milliárd forintjába kerül az államnak, pedig a Metalloglobus környezetvédelmi engedélyében az szerepel, hogy kötelessége a kármentesítés. Azzal, hogy az állam átvállalta a rehabilitáció költségeit, gyakorlatilag milliárdokat spórolt meg a tulajdonosnak - jegyezte meg Firisz Sándor.
- A Metalloglobus eddig 2,6 milliárd forintot fektetett be a területen, pedig a szennyezésért vitatható a felelősségünk mértéke - reagált Kalocsai Csaba, a Metalloglobus vezérigazgató-helyettese.
A vezető cáfolja, hogy a sportpálya építése valamilyen alku ajánlat része lett volna, de a véleménye szerint a vitatott területet nem lehet véderdőnek nevezni, hiszen ennek telepítésére csak az a tulajdonos kötelezhető, aki károsanyag-kibocsátást okoz. Ez azonban a vezérigazgató-helyettes tudomása szerint már évtizedek óta megszűnt, hiszen a hetvenes évek óta a gyár nem végez ilyen hatással járó tevékenységet. Kalocsai szerint „boszorkányüldözés" folyik ellenük a Metallochemia-telep ügyében, de már nem akarnak semmilyen konfliktust. Az önkormányzatnál még kezdeményezni fognak további tárgyalásokat, hogy a tulajdonukat valamilyen mértékben hasznosíthassák, hiszen ezt az egykori gyártelepen sem tehetik meg, amely a kincstár tulajdonába került. A rehabilitáció állami finanszírozásának ugyanis ez volt az egyik feltétele. Ennek köszönhető az is, hogy a felelősségüket már nem vitatják a bíróságon sem, az erre vonatkozó keresetet visszavonták, hogy elősegítsék a kármentesítést. Azt azonban nem értik, az önkormányzat és a civil szervezetek miért ragaszkodnak ahhoz, hogy telepítsenek „egy bokáig érő, összközműves erdőt", ahol egy idő után megjelennek majd a hajléktalanok és az illegális sittlerakók - fogalmazott a vezérigazgató-helyettes.
Még ebben az évben befejeződik - egyébként a talajcsere a környék ingatlanain, amelyet évtizedekig szennyezett a rendszerváltoztatás előtt a Metallochemia. A környékbeli házak telkein 60-100 centiméter mélységben cserélik ki a szennyezett talajt, miközben megtisztították a gyár területét is a szennyező anyagoktól, amelyeket részben az épülő M6-os útalapba, illetve szigetelt szarkofágba helyeznek. A szennyezés miatt elértéktelenedett ingatlanok ezzel visszaszerezhetik a rendes piaci értéküket. Haraszti Gyula