A gyapjaslepke az idén 110 ezer hektárnyi erdőben okozott kárt, ez a terület az intenzív védekezés hiányábain jövőre akár a duplájára nőhet - hangzott el egy tegnapi budapesti szakmai fórumon. Az őshonos lombfogyasztó faj néhány kivételtől eltekintve a legtöbb erdei növényt lerághatja. Általában cseresekből és kocsányos tölgyesekből indul támadásra.
Az ökológiai szempontokat is tekintetbe vevő védekezésre és megfelelő kárenyhítésre mintegy 400 millió forintra lenne szükség. Egyhektárnyi terület védekezési költsége ugyanis elérheti a 15 ezer forintot. A gyapjaslepke ellen nem lehet minden olyan területen védekezni, amelyen várhatóan jövőre is előfordul a kártevő, ugyanis ebben az esetben más élőlények is elpusztulnak. (A tölgyesekben 450 lombfogyasztó fajt ismernek.) Védekezni főként friss faültetvényeknél és lakott területek közelében található erdőknél érdemes, A megfelelően kezelt erdők túlélik a rágást, az elhanyagoltak azonban nem.
Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársa a jövő évi kártételt latolgatva kifejtette: a lepke rninimális kártétele szempontjából a legkedvezőbb egy hideg tél lenne úgy, hogy januárban egy enyhe felmelegedést egy erős fagy követne. Az áttelelni igyekvő petecsomók azt is megsínylenék, ha a rovar természetes ellenségeiként ismert paraziták és más rovarok már most l támadnának. A felmérések szerint várhatóan jövőre ismét csak ["Veszprém megyében várhatók a legnagyobb károk, de jelentős csapás éri Pest, Nógrád, Heves, Tolna, Baranya és Somogy megyét is. Azon helyek sincsenek 'biztonságban,, amelyeket az idén megkíméltek a hernyók.
A gyapjaslepke az erdőkárjelző rendszer 1961-es működése óta az idén károsított legnagyobb területen, előtte ugyanis az 1995-ös 34 ezer hektáros elterjedési mutató vezette a listát, A lepke drasztikus létszámingadozása természeti jelenség, ezért katasztrófáról nem lehet beszélni az idei rendkívüli populációnál sem. Az aszályos évek egyre gyakoribbá válásával azonban számolni kell a gyapjaslepke-probléma sűrűbb megjelenésével.
Ö.Z.