PUCH NAGYOBB RÁLÁTÁST SZERETNE KÓKA ÚTDÍJFIZETÉSI KÖZBESZERZÉSÉRE
Erős tempót diktál magának az országgyűlés nyári ülésszakára - a gazdasági vonatkozású törvények, illetve módosítók megszavazásába még egy kis koalíciós feszültség is belefér.
Ritkán látható szavazási dömpinggel készül az országgyűlés ma kezdődő háromnapos rendkívüli nyári ülésszakára. A több tucatnyi módosító és zárószavazás során egy újabb koalíciós ellentét is felszínre kerülhet, mégpedig az úthasználat-arányos elektronikus díjfizetési rendszerről szóló törvényjavaslat mai módosító voksolásával. A gazdasági bizottság ugyanis egy ellenőrzési javaslatcsomagot terjesztett be, amelyhez a kormány támogatását is megszerezte.
A kormányzat legkésőbb 2009 elejétől akarja bevezetni a 12 tonnánál nehezebb tehergépjárművek úthasználat-arányos elektronikus díjfizetését. Az eredeti elképzelés szerint 2009-2014 között a magánbefektetőt szolgáltatói díj illetné meg, ennek összege 2007-es árakon számítva 69,3 milliárd forint. A Puch László MSZP-s bizottsági elnök által aláírt indítványok elsődleges célja a rendszer felállításához kapcsolódó közbeszerzések fokozottabb parlamenti ellenőrzésének biztosítása. A gazdasági miniszterként az SZDSZ-elnök Kóka János által jegyzett javaslatot már a költségvetési bizottságban is támadták a szocialisták, hiányolva többek között a közbeszerzés értékét megalapozó költségbecslést.
Az új verzió szerint elhagynák a közbeszerzés említett részletes paramétereit meghatározó részt az indítványból, viszont a fokozottabb ellenőrzés részeként részletes tájékoztatási kötelezettséget írnának elő a közbeszerzés műszaki tartalmával, az érintett úthálózattal a bevezetni tervezett díj- és tarifarendszerrel, illetve a befektetők számára fizetendő szolgáltatási díjjal kapcsolatban. Módosulhatnak a közbeszerzéshez kapcsolódó határidők is: eszerint a tender elindítására a törvény elfogadása után legkésőbb két hónapon belül sort kell keríteni. Ma szavaznak számos más jelentős törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványról is. A Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvénymódosítást a kormány javaslatára kiegészíthetik azzal, hogy a bank a kormány határozata alapján részt vegyen a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, valamint a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenységéhez szükséges hitelek, illetve kölcsönök finanszírozásában. Egy apró átfogalmazással módosulhat a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény is, amelyben így már nincs nevesítve, hogy a jegybank elnöke, köteles egyes meghatározott témákban készített döntés-előkészítő anyagait a pénzügyminiszternek megküldeni. A változtatásra az Európai Központi Bank kérte a kormányt, arra hivatkozva, hogy a független MNB elnökének csak utólagos tájékoztatási kötelezettségei kell, hogy legyenek a pénzügyi tárca vezetőjével szemben.
A körbetartozások mérséklését célzó törvénytervezet úgy változhat, hogy az építési vállalkozó akkor is jogosult lesz díjkövetelése erejéig a kérdéses ingatlanon a jelzálog bejegyzésére, ha az eredeti szerződésben ettől eltérő módon rendelkeztek.
A gazdasági bizottság azzal indokol, hogy a jogról való lemondás biztosítása a felek közötti erőviszonyoktól függően számos esetben megakadályozná a törvény hatékony érvényesülését A vagyontörvény elfogadását tartja a legfontosabb gazdasági törvényalkotási pontnak Szabó Lajos MSZP-s képviselő, a párt költségvetési munkacsoportjának vezetője. Szabó Lajos szerint az új vagyontörvény az első abban a csomagban, amely a közpénzekkel való gazdálkodás megújítását célozza. A most szavazásra kerülő jogszabályt ősszel a költségvetési szervek státustörvénye, majd az új államháztartási törvény követi a tervek szerint. A most lezáruló időszakban több olyan törvényt elfogadott a parlament vagy épp emelkedett törvényerőre, amely a költségvetési konszolidációt szolgálja. Ebbe a körbe tartozik az a javaslat is, amely a költségvetési biztosok gyorsabb kirendelését tenné a gazdálkodási gondokkal küszködő állami intézményekhez.
Szabó kérdésünkre a jogalkotási elmaradásokról szóivá annyit mondott, hogy az adótörvényeket csak úgy és akkor fogja elfogadni a parlament, hogy azok bevezetéséhez, megértéséhez az adózók elegendő időt kapjanak,.. A kormányátalakításról szólva a szocialista politikus elmondta, hogy az új kormányzati struktúra, illetve a személyek egyrészt a reformok végrehajtását, másrészt az uniós támogatások hatékony felhasználását segítik.
A kormány februárban benyújtott törvényalkotási programjához képest mintegy 15 törvényről nem szavazott a parlament a tavaszi időszakban, például az értékpapírtörvény módosításáról és a turizmusról szóló jogszabályról sem - mondta lapunknak Varga Mihály, a költségvetési bizottság elnöke. A Fidesz alelnöke hiányolta a közpénzügyi törvényeket: a mi javaslatunkat nem tűzte napirendre a többség - emlékeztetett -, mondván, a kormány is hasonlón dolgozik, ám az nem készült el. Hasonló a helyzet az
adójavaslatokkal: a kereszténydemokraták családi adózásról szóló törvénytervezete sem került napirendre.
Varga szerint szükség lett volna egy olyan deregulációs törvénycsomag kidolgozására is,
amely a vállalkozások adminisztrációs terheit csökkentené.
A ház előtt lévő új állami vagyonkezelői törvényt a Fidesz várhatóan nem szavazza meg: bár azzal egyetért, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot és a Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-t összevonják, de meghagynák a Nemzeti Földalap függetlenségét, és nagyobb parlamenti kontrollt látnak szükségesnek a vagyonkezelésben. Az új törvény átveszi a jelenlegi gyakorlatot, vagyis a vagyonkezelést kormányhatáskörben hagyja, így a parlamenti pártoknak csak utólag lesz lehetőségük a tranzakciók ellenőrzésére.
A kormányátalakítást „helycseres támadásként" jellemezte Varga, hiányolva bizonyos, személycserék elmaradását.
Sem az egészségügy, sem a gazdasági-pénzügyi terület nem teljesít megfelelően, elég csak az államháztartás helyzetére, az államadósság mértékére gondolni. Az egészségügyi tárca mellett a két gazdasági tárca egyikénél is megújulásra lenne szükség, már csak a gazdaságpolitika hitelessége miatt is - fogalmazott Varga Mihály.
ZÁRÓSZAVAZÁSOK GAZDASÁGI TŐRVÉNYJAVASLATOKRÓL A NYÁRI ÜLÉSSZAKON
Az állami vagyonról
A rehabilitációs járadékról
A Magyar Nemzeti Bankról
A Magyar Fejlesztési Bánkról
A vállalkozói körbetartozások mérsékléséről
A villamos energiáról
A kistérségi besorolásról
Az elektronikus kereskedelemről
Forrás: NAPI Gazdaság-gyűjtés
ELMARADÁS0KHOZ KÉPEST
Állapot - Az áprilisig benyújtani tervezett törvényjavaslatok
Nincs benyújtva - Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről
Nincs benyújtva - Az állategészségügyről
Nincs benyújtva - Az elektronikus hírközlésről
Nincs benyújtva - Az Európai Unió által elrendelt vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról
A járadékszolgáltatási tevékenységről - Javaslat kész, de nincs benyújtva
Nincs benyújtva - Az értékpapírokról
Nincs benyújtva - Az egységes ingatlanadóról szóló törvényjavaslat A közfeladatok ellátásáról
Forrás.- NAPI Gazdaság-gyűjtés
Valamelyest lassult a törvény-előkészítési és elfogadási folyamat a tavaszi ülésszakon a második féléves reformdinamizmushoz képest, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy mennyi energiát emésztett fel a költségvetési és egészségügyi törvényjavaslatok tárgyalása. Akkor 38 új törvényt és 29 törvénymódosítást szavazott meg az országgyűlés, az idei első félévi egyenleg 23 új jogszabály, 42 módosítás és 53 országgyűlési határozat. Az előző ciklusok első tavaszi ülésszakaihoz viszonyítva sem mondhatjuk, hogy túlzottan felpörgött volna a törvénygyár: 2003 tavaszán 17 új törvényt és 23 törvénymódosítást fogadtak el a képviselők, de az egynapos nyári kiegészítéssel már 58-ra nőtt a döntések száma. 1999 hasonló időszakában pedig a mostanihoz, hasonlóan 65 törvényre mondta ki az igent a parlament, a végső egyenleg pedig - ismét egy egynapos túlórával - 76 lett. Az idei „végszámla" ugyanakkor sokkal markánsabb lehet: a ma kezdődő, háromnaposra tervezett nyári ülésszakon még 42 újabb javaslat elfogadására készül a kormánytöbbség.