Zalaegerszeg - Zala megyében az erdőterületek felét magántulajdonosok birtokolják. Ám az erdőtelepítés nehézkes mutatvány: támogatás nélkül anyagilag nem is éri meg.
A közelmúltban Becsvölgyén megrendezett I. Faünnepen az erdőművelés aktuális kérdései, az erdőtörvény módosítása, valamint a Zala megyei magán erdőgazdálkodás helyzete került terítékre.
Ferenczi András, a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság osztályvezetője elmondta, hogy a zalai, 31-32 százalékos erdősültség az országos átlaghoz viszonyítva magasnak számít. Ugyanakkor a megye a magánerdők tekintetében is élen jár, hiszen míg országos viszonylatban az erdők 60 százaléka állami tulajdonban van, addig Zalában ez a szám csupán 50 százalék - vagyis a megyei erdők felét magántulajdonosok birtokolják.
- A magánerdők valamivel több mint egyharmadánál rendezetlen gazdálkodási területtel találkozunk - jegyezte meg az osztályvezető. - Mindez az osztatlan közös tulajdon problémájára vezethető vissza: nem ritka, hogy egy-egy erdőterületet több tíz - akár száz - tulajdonos is birtokoljon, ám ennek ellenére erdőgazdálkodója már nincsen a területnek, mivel a gazdák nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel.
Nagy Attila, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége regionális irodavezetője szerint ahhoz, hogy egy magánszemély anyagilag is eredményes erdőgazdálkodást folytasson, 100-300 hektáros területre van szüksége. Amennyiben az erdő nagysága eléri a 800 hektárt, egy állandó erdészt kell foglalkoztatnia; több ezer hektáron pedig csak megfelelő gépparkkal lehet fenntartani a folyamatos erdőgazdálkodást. Ehhez képest, mint az irodavezető kihangsúlyozta, az átlagos erdő-üzemméret Zala megyében nem több mint 15 hektár.
- Tavaly 20-30 százalékot drágult az erdő és maga a faanyag, ráadásul a tél is igen enyhe volt, így a belföldi lakosság részéről alig jelentkezett kereslet a tűzifa iránt – mindez pedig értékesítési problémákat vont maga után - így Nagy Attila. - Ám az elmúlt időszakban fókuszba került az energiaszektor, így az erdőgazdálkodók ezt a piacot is kiaknázhatják. Hazánkban az ajkai, a pécsi és a kazincbarcikai hőerőművekben dolgoznak fel fát, idén az osztrák heiligenkreuzi hőerőmű is belépett a sorba.
Ettől függetlenül azonban további nehézséggel kell szembesülni az ágazatban. Mint az irodavezető felvázolta, erdőt telepíteni támogatás nélkül egyszerűen nem éri meg anyagilag. Például egy tölgyerdő létrehozása támogatás vagy sikeres pályázat nélkül ráfizetéses lenne, hiszen a kialakítás hektáronként 1 millió forintnál is többe kerülne.
- Mindezek ellenére szem előtt kell tartani, hogy vannak lehetőségek a zalai erdőgazdálkodásban - folytatta Nagy Attila. - A megye minőségi faállománnyal rendelkezik, főleg tölgyesek és bükkösök tekintetében, ugyanakkor a határ közelsége is az előnyök sorát gyarapítja, hiszen külföldiek - osztrákok, szlovénok vagy akár olaszok - is vásárolnak a megyéből faanyagot. Mindemellett egybefüggő erdőterületek találhatók Zalában, s ez azért megkönnyíti a gazdálkodást.
Az erdőtörvény módosítására is sor került, mely idén május közepén lépett hatályba. Mint Ferenczi András felhívta a figyelmet, a törvényi változtatásokat az illegális fakitermelések generálták. Az új szabályozás szerint a fakitermelési engedélyt a helyszínen kell tartania a termelést végzőnek, ellenkező esetben ugyanis bírságra számíthat. Az erdőterületről történő elszállítás során a fáról szállítási bizonylatot kell kiállítani az erdőgazdálkodónak, s ezt a dokumentumot a szállítónak magánál kell tartania, hogy kérésre bármikor igazolhassa az árut. Míg a jogosulatlan, engedély nélküli fakitermelésért korábban 2 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő büntetést szabtak ki, addig a szabályok megsértéséért most már akár 13 ezer forintot is követelhetnek a favágóktól minden egyes köbméter fa után. A zalai, 31-32 százalékos erdősültség magas az országos átlaghoz képest. Tódor Tamás