A harmadára csökkent hazai agrártámogatások kezelése átláthatatlan
A kormány vizsgálja felül az agrárium szellemi értékeinek és tárgyi vagyonának állami kezelésben történő megőrzése érdekében a kutatóintézetek privatizációját - áll az Állami Számvevőszéknek az agrártárca működéséről készített jelentésében.
A számvevőszék javasolja az agrárpolitika középtávú tervének mielőbbi elkészítését is.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium működését 2004-től a kormányzati akarat határozta meg, mozgástere kezdeményezései ellenére főként a végrehajtásra korlátozódott - derül ki az Állami Számvevőszék jelentéséből. A hatékony működés érdekében megalakult az uniós forrásokat kezelő szervezet, illetve az egységes élelmiszer-biztonsági hatóság, 2006-ban viszont egy kormányhatározat a szervezeti struktúra átalakításáról és a minisztériumi létszám csökkentéséről döntött, de elemzések nem alapozták meg, ezért nem ismert a feltételezett megtakarítás összege sem.
A középfokú iskolák tervbe vett megszüntetése, valamint a kutatóintézetek privatizációja veszélyeztetheti az agrárium szellemi tőkéjét, illetve a pótolhatatlan nemzeti értéket képviselő génbankok és vagyontárgyak megtartását, ezért a számvevőszék a döntés felülvizsgálatát kérte a kormánytól.
Az ellenőrzési rendszer kapacitása, szabályozottsága és működése hiányos - áll a számvevőszéki jelentésben -, és a minisztérium egyes támogatások elszámolásánál nem gyakorolt szakmai kontrollt, a kifizetők ellenőrzéseinek tapasztalatait csak esetenként kérte be. A hatósági ellenőrzési rendszer megfelelően támogatta a mezőgazdaságot, de kockázatos, hogy a feladatokhoz kapcsolódó létszám 2006-ra húsz százalékkal csökkent, különösen egy 2003. évi - és 2005-ben felülvizsgált - EU-jelentés tükrében, amely tizenöt százalékos növelést ajánlott. A földművelésügyi minisztérium gazdálkodását 2004-től költségvetési megszorítások korlátozták, ez azonban nem akadályozta meg a számvevőszéket, hogy kifogásolja: az uniós területalapú támogatást kiegészítő top-up előirányzatot évek óta nem önálló költségvetési soron tervezték, emiatt a kezelése nem átlátható.
A források csökkenését egyes közhasznú társaságoknál a vállalkozás fejlesztésével vagy a veszteséges tevékenységek leépítésével ellensúlyozták. A középfokú oktatás támogatása 34 százalékkal csökkent, a kutatáson belül K+ F célú pályázatot utoljára 2003-ban hirdettek meg, összege 2004-től húsz százalékkal csökkent, és már csak az előre elköltött kifizetéseket fedezte.
A számvevőszék kijelentette: az agrártámogatások súlypontjait, prioritásait az uniós csatlakozás után alapvetően az EU-források céljai határozták meg. A nemzeti támogatásoknál hiányoztak a súlypontok, és nem volt elfogadott koncepció az uniós, illetve a nemzeti támogatások összehangolására. A törvényi előírás ellenéré sem készült középtávú agárpolitikai terv, illetve agrár- és vidékfejlesztési stratégia. Ehelyett az agrár- és vidékfejlesztési operatív programban nevesítették a legfontosabb stratégiai feladatokat, dokumentumokat, jogszabályokat. Á számvevőszék ennek mielőbbi elkészítésére szólította fel az érintetteket.
A számvevőszék jelentéséből kiderül: a nemzeti támogatások aránya 95 százalékról 36 százalékra csökkent, összegét a költségvetés helyzete és a társfinanszírozás fenntartása befolyásolta, új támogatási formák elvétve kezdődtek. A mezőgazdaság támogatása az EU forrásaival nőtt, de összegszerűen csak 2006-ban érte el a 2004. évi szintet. Az agrártámogatások kapcsán a számvevőszék megállapította, hogy az EU-csatlakozás pénzügyi előnyét az ország nem tudta időben kihasználni, mivel a források késve jutottak el az agrárgazdaságba, ezért az uniós támogatások hatása nem mutatkozhatott meg 2005-ben, a kifizetések csak 2006-tól gyorsultak fel. A késedelmek és a hazai források szűkössége miatt előfordult több hónapos, esetenként egy éven túli késedelmes kifizetés, és ez nehéz pénzügyi helyzetbe hozta a beruházást már elkezdő gazdálkodókat.
A számvevők szerint sikeres volt az agrárhitelek átalakítása, mert a rövid lejáratú hiteleket hosszú lejáratú kölcsönnel váltották fel, ami növelte a termelők gazdálkodásának likviditását. Romlott viszont a gazdatársadalom szakmai támogatottsága, mert a marketingtevékenység visszaszorult, a falugazdászok létszáma húsz százalékkal, a területközpontok száma tizenöt százalékkal csökkent.
Hunor Ella