Továbbra is tartósán állami tulajdonban tartja az állam - a többi között - a Szerencsejáték Zrt.-t, valamint a Magyar Posta Zrt. is. Erről tartott tegnap zárószavazást az Országgyűlés, amely a nyári rendkívüli ülésszakának hajrájában összesen 32 jogszabály elfogadásáról döntött. Ezek között volt a vállalkozói „körbetartozások" mérsékléséről, valamint az elektronikus útdíjfizetési rendszer magyarországi bevezetéséről szóló jogszabály.
Az állami vagyon kezelésének teljés átszervezéséről döntött a parlament. A jövő esztendőtől egy szervezetbe, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-be vonják össze a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot, a Nemzeti Földalapot és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-t. Az új intézmény elnevezése Nemzeti Vagyonkezelő Zrt lesz. Az új állami szuperholding fölötti tulajdonosi irányítás a hétfős Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács feladata lesz. A tanács tagjait az egyes miniszterek bízzák meg, a pénzügyi tárca irányítója három, a gazdasági miniszter kettő, az agrártárca pedig egy képviselőt jelöl, az elnököt a kormányfő jelöli ki. A jövő év januári szervezeti változásokat megelőzi, hogy július 15-től megszűnik például az ÁPV igazgatósága, helyette egy új szervezet, a tanács veszi át az irányítást. Az átalakulás során az állami vagyonkezelés tevékenysége - ígérik az ÁPV Zrt. vezetői zökkenőmentesen folytatódik.
Az idei esztendőben a költségvetés 60-70 milliárd forintos privatizációs bevétellel számol. El kívánnak adni három honvédelmi érdekeltségű céget, a HM Arzenál Zrt.-t és a HM Armcom Zrt.-t legalább 1-1 milliárd forintos áron, a HM Currus Zrt.-ből minimum 5,3 milliárd forintra számít a vagyonkezelő szervezet. Az agrártárcának még van néhány kutatóintézete, amelyet ugyancsak értékesíteni kívánnak. Két korábban ismert és jó hírű cég is eladósorba jut. Az egyik a Tisza Cipő, a másik pedig a hollóházi porcelángyár. A várakozások szerint ezekből komoly állami bevétel aligha származik majd. Lapunkban is többször foglalkoztunk az FHB privatizációjával, ennek előkészületei előrehaladottak. A jó számokat felmutató pénzintézet eladásából tetemes állami bevétel származhat. A lóversenyfogadást szervező és a versenyeket lebonyolító társaságok magánosítása ugyancsak napirenden van, pontos időpontja még nem ismeretes.
Ugyancsak döntöttek a honatyák a vállalkozói körbetartozások mérséklését célzó törvénymódosításokról. A határozati javaslat keretében a csőd-, a közbeszerzési törvényt, illetve a Polgári törvénykönyvet módosította a parlament annak érdekében, hogy gátat lehessen szabni az egyre jobban elharapózó lánctartozásoknak, amelyek ma több százmilliárd forintot tesznek ki, s csupán az építőiparban meghaladják a 100 milliárdot. A csődtörvény módosítására azért volt szükség, mert ezzel lehetővé válik, hogy a fizetési határidőt követő tizenöt nap elteltével megindítható legyen a felszámolási eljárás. Ha az adós ennyi időn belül nem vitatja a követelést, s nem fizet felszólítás ellenére sem, akkor a jövőben meg lehet állapítani a fizetésképtelenséget. A közbeszerzési törvény módosítása kimondja azt is, hogy ha a vállalkozó teljesíti a megbízást, tizenöt napon belül el kell kezdeni az átadás-átvételi eljárást. Az építési projekteknél tizenöt nap elteltével mindenképpen ki kell adni a teljesítésigazolást, akkor is, ha a megrendelő késlekedik az átvétellel. A kifizetést vagy annak megtagadását közzé kell tennie az ajánlatkérőnek a honlapján. A kifizetés határideje a teljesítéstől számított 30, uniós támogatással finanszírozott beszerzésnél hatvan nap. Bonta Miklós-Holubár Zita-Illés József
Fizetni kell az úthasználatért
A jövő évtől valamennyi, 3,5 tonna feletti tehergépjárművel közlekedőnek fizetnie kell majd az autópályák és az úgynevezett tranzitutak használatáért, így sokakat érint az Országgyűlésnek az a tegnapi döntése, amely az elektronikus útdíjszedés hazai bevezetését teszi lehetővé. A rendszer kiépítését és üzemeltetését magánvállalatra bízza majd a kormányzat. A telepítés és az ötéves üzemeltetés költsége viszont nem haladhatja meg a 69,3 milliárd forintot. A forgalmat ugyancsak öt éven át az Állami Autópálya Kezelő Zrt. ellenőrzi, s ezért összesen maximum 23,5 milliárd forintot kaphat a cég.