A közelmúltban távozott el közülünk, 98 éves korában a régió legidősebb erdésze, Budaházy Lajos. Kilencgyermekes családból származott, testvérei közül egyedül ő kötelezte el magát egy életre az erdészettel.
Halápon 1928-ban kezdett dolgozni, 1949-ben került Tiszadobra, ahol negyed évszázadon keresztül - nyugdíjazásáig - kerületvezető erdész volt. Ö telepítette be Tiszadob környékére az első fenyőket, tujákat, ezen kívül az ország egyik legjelentősebb mocsárciprus állományát hozta itt létre, de Budaházy Lajos nevéhez fűződik egy csemetekert kialakítása is.
Sok erdész, erdőmérnök kezdte a keze alatt a szakmát, a fák szeretetét családjában is sikerült „örökítenie". Nyugdíjazása után fia, Zoltán vette át tőle a tiszadobi kerületet, jelenleg pedig már unokája az itteni erdész. Munkájáért 1975-ben fásítási emlékérmet kapott, két esztendővel ezelőtt pedig Tiszadob díszpolgára lett - a település környezetének megóvásában és gazdagításában végzett tevékenysége elismeréseként. Nyugdíjasként Debrecenben élt, utolsó éveit pedig Tiszadobon töltötte, ahol a táj ma is az ő keze nyomát viseli. Lajos bácsi, nyugodj békében!