Lopják a legszebb akácfákat a somogyfajszi és libickozmai erdőből. Szőlő támoszlopként adják el a tolvajok. A középkorú, illetve annál fiatalabb, szép, egészséges példányokat válogatják ki a tolvajok.
Pár száz forintért bevétel reményében százezres nagyságrendű kárt okoznak, mivel öt-tíz köbméter fáért akár fél hektárt is képesek tönkretenni. Az akácfa most nem tűzifának kell, hanem szőlő támoszloppá alakul át, s az erdőtulajdonosok szerint ez egyre gyakoribb jelenség.
A marcali környéki, elsősorban somogyfajszi és libickozmai magánerdőket megdézsmáló tolvajok a balatoni borvidéken kínálják az oszlopokat félpénzért. Bár lassan kimegy a divatból a faoszlop, egyre többen váltanak a fémre. Ordacsehiben például százhatvankét hektáron foglalkozik szőlőműveléssel a Balaton Agrár Zrt. Az ültetvény jelentős része tizenöt-húsz éves, ezért évente kétezer-kétezerötszáz faoszlopot kell cserélni. Nagytételben és kizárólag a SEFAG Zrt.-től szerzik be, darabját átlagosan nyolcszáz forintért.
- A fa azonban nem időtálló és állandó karbantartást igényel, ezért az utolsó húsz hektáros telepítés már fém támrendszerrel készült. A jövőben már nem is használunk faoszlopokat új ültetvények telepítésekor - mondta Tavaszi József elnök-igazgató. Inkább tűzifának kell Tíz százalék alatt van a falopás aránya a vagyon elleni bűncselekmények között. A felderítést nehezíti, hogy az erdők nagysága miatt az elkövetésnél később derül fény a hiányra. De a tolvajok is póruljárhatnak, mint legutóbb, mikor lopott fával megrakott traktort ellenőriztek a rendőrök. - Leggyakoribb, hogy tüzifának viszik - mondta Buzás László marcali rendőrkapitány. - Egész erdőrészek kivágásában is nyomoztunk már. Vigmond E.-Márton L.