Vonulások a megyében
Megyénkben a hétvégén 52 tűzhöz vonultak a lánglovagok. Gáti Zoltán ezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató elmondta, főként avar, gaz és tarló égett. Erdőtüzek a megyében nincsenek, de szarvasi tűzoltók segédkeztek a 44-es főút mellett, Nyárlőrinc közelében az erdőtűz megfékezésében.
— Minden mozdítható tűzoltó dolgozik Békésben - hangsúlyozta Gáti ezredes. — Sokszor az okoz gondot a kollégáknak, hogy olyan eldugott helyeken ég a gaz, az avar, ahová gépkocsival be sem tudnak jutni, illetve víz sem áll rendelkezésre.
Ilyenkor speciális szikracsapóval vagy lapáttal csapkodva próbálják meg a kisebb tüzeket eloltani, illetve amennyiben a tarlótűz az erdőbe is „belekap", kivágnak fákat, árkot ásnak, így gátolják a tűz terjedését. Bozó Zsolt alezredes, békéscsabai tűzoltóparancsnokhelyettes közölte: vannak már terepjáró tűzoltóautók, melyekkel szántáson és járhatatlannak vélt utakon is közlekedni lehet, de ők még nem rendelkeznek ilyen járművekkel. Spiegel Endre, a Dél-alföldi Erdészeti Zrt. gyulai erdészetének igazgatóhelyettese kiemelte, a megye az ország legkevésbé erdősült területe 4,1 százaléknyi erdővel. Emiatt ritkább az erdőtűz, másrészt viszont amiből kevesebb van, arra illik jobban vigyázni. Tény az is, nálunk nehezebben éghető fák alkotják az erdőket.
A hőség miatt fokozottan megnőtt a veszélye, hogy lángba borulnak az erdők, megyénkben is. Az erdészek éppen ezért naponta ellenőrzik, hogy a kirándulók, az erdőkben dolgozók betartják-e a tűzgyújtási tilalmat.
-Jelenleg a kijelölt tűzrakó helyeken is tilos tüzet gyújtani. A megyében szerencsére jóval kevesebb az erdőtűz, mint máshol - hangsúlyozta Spiegel Endre, a Dél-alföldi Erdészeti Zrt. gyulai erdészetének igazgatóhelyettese. — Ennek oka, hogy országosan megyénkben a legkisebb az erdősültség, másrészt míg például Kecskemétnél a szárazabb fenyők égtek, addig nálunk, a lassan, növő, zöld, nagyobb nedvességtartalmú tölgy, kőris és cser a legjellemzőbb. A mikroklíma is más, a páratartalom magasabb. Leginkább akkor történnek erdőtüzek, ha tarlóégetéskor a lángok „belekapnak" egy-egy fasorba. Spiegel Endre hangsúlyozta, hogy készültségi tervvel rendelkeznek tűz esetére, és mindenki tudja, mi a dolga. Persze legfontosabb a megelőzés. Ennek része, hogy tilos a tarlóégetés is. A gazdák szerint ugyanakkor a múltban soha nem volt probléma abból, ha gondosan végezték ezt a műveletet, vagyis körbetárcsázták a területet, és bejelentették a tűzoltóságnak az égetést. Ezzel lehetett leginkább megszüntetni a gomba- és gyomfertőzést, illetve kipusztítani a kártékony rágcsálókat a területről, sterilizálni a földet. Elsősorban környezetvédelmi okokból tiltották be a tarlóégetést. Ennek ellenre a tarlók be-begyulladnak, és bizonyítani nem lehet az okot. Ugyanígy a gaz-, szárazfű- és avartüzeknél sem. A legutóbbi hétvégén 52 ilyen tűzesethez vonultak ki a lánglovagok megyénkben, például Gyomaendrőd és Szarvas között a vasúti töltés növényzete-végig égett. Az okot még vizsgálják. Égő csikket, üveget előszeretettel dobnak ki a vonat ablakán, az autóból felelőtlen emberek, és ha ezzel tüzet okoznak - az üveg is működhet gyűjtőlencseként -, akkor megbüntetik őket. A bizonyítás persze roppant nehéz. Gyújtogatókra azért, bukkan a rendőrség, például Battonyán tavaly nyakon csíptek a zsaruk egy 17 éves fiút, aki a gyanú szerint felgyújtott egy házat, illetve szénabálákát is. Ilyen esetekben rongálás miatt indítanak eljárást. Nyemcsok László
A tűzgyújtási tilalom megszegése sokba kerül
Hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a jelenleg is fennálló tűzgyújtási tilalom ellenére erdőben vagy annak közvetlen közelében tüzet gyújt. A szándékos tűzokozás rongálásnak számít, 20 ezer forintos kárértékig szabálysértésként 100 ezer forintba kerülhet, efölött bűncselekményként kezelik.