Siralmas a helyzet az erdőkben: a rendkívüli szárazság miatt sok helyütt már őszi képet mutat a táj, az erdőtüzek pedig óriási pusztítást okoztak. Az erdő védelméről szóló törvény szerint a gazdálkodók két éven belül kötelesek elkezdeni a kipusztult erdőrészek újratelepítését. A kérdés csak az: miből?
Ritka, hogy erdőkre biztosítást kössenek, ezt a lehetőséget - az elmúlt évek száraz időjárása miatt - manapság szinte egyetlen társaság sem ajánlja fel. Pedig jól jött volna a biztosítás sok erdőtulajdonosnak, hisz az elmúlt két hétben az ország több pontján is óriási erdőtüzek pusztítottak. Vas megyében, a Sárvárhoz közeli Porpác környékén 35 hektár égett le. Ásotthalmon 6-8 hektáros erdőterületet károsított avartűz, a múlt szombaton tíz hektár erdő égett le a Győr-Moson-Sopron megyei csapodi erdőben: a tüzet nagy valószínűséggel a vitnyédi tereprali egyik műszaki hibás versenyautója okozta.
Ennél nagyobb volt a pusztítás Bács-Kiskun megyében, ahol ezer hektár erdőt érintett a tűz. A legjelentősebb kár Kiskunhalas környékén keletkezett: az elsődleges felmérések szerint az itteni, mintegy nyolcszáz hektáros erdő csaknem teljesen leégett. Ebből több mint kétszáz hektár az állami tulajdonú Kiskunsági Erdészeti és Faipari (Kefag) Zrt. kezelésében volt.
Kiss Béla vezérigazgató szerint igazságtalan, hogy nem jogosultak a mezőgazdasági kárenyhítési alap támogatására, hiszen erdő esetében nem egy, hanem legalább negyvenévnyi befektetés megy tönkre. Nekik, mivel állami tulajdont kezelnek, kötelező biztosítást kötniük. Az alapbiztosítás azonban csak jelképes összeget, hektáronként hatvanezer forintot fizet a kipusztult fákra, holott egy hektár újratelepítése legalább félmillió forint.
A Kiskunhalas és Kunfehértó környéki leégett erdőkben a magánerdők egyike sem volt biztosítva, a tulajdonosok egy része pedig már jelezte: nincs pénze újratelepítésre.
A Szombathely melletti Ják-Nagyhálás erdőbirtokosságban negyven hektár lucfenyő égett le az elmúlt két évben. Fehér Tamás, az erdőtulajdonosok egyike elmondta: biztosításuk nem volt, mert évi négymillió forintot kellett volna fizetniük az összesen 280 hektáros terület után.
Az aszály ugyanakkor önmagában is komoly károkat okoz: már most októberi képet mutatnak az erdők, bokáig ér az avar. A hőség miatt a még gyenge gyökérzetű fiatal fák közül rengeteg fog kipusztulni. A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) megkongatta a vészharangot. Luzsi József, a szövetség elnöke elmondta: a szárazság országszerte 10-12 milliárd forintnyi kárt okozott. Az erdőtüzekben károsodott faanyag értéke és a felújítás költségei együttesen 5-6 milliárd forintra tehetők. A MEGOSZ már az erdészeti fagykárokkal kapcsolatban is javasolta, hogy az erdőtulajdonosok csatlakozhassanak a Nemzeti Kárenyhítési Alaphoz, az FVM szerint azonban az erdészeteket az EU kategorikusan kizárja e lehetőségből. S hogy mit lehet mégis ebben a helyzetben tenni? Luzsi József szerint rövid távon a kedvezményes hitel enyhíthetne a gondokon.