2007. szeptember 12.
Téma: a parlamenti döntés után 4599 milliárd forint a tét
Kormánypárti többséggel elfogadta az Országgyűlés az állami vagyonról szóló törvényt, az ellenzék szerint a jogszabály a maradék közvagyon kiárusítására ad lehetőséget. A tét nagy, az Állami Számvevőszék szerint az állami vagyon értéke 4599 milliárd forint, a nemzeti vagyon nagyságát azonban még senki sem mérte fel. Negyedik alkalommal került a parlament napirendjére a még meglévő állami vagyon kezelésének sorsa, és hétfő este 190 kormánypárti szavazattal, 146 ellenzéki nem ellenében elfogadta az Országgyűlés. A Veres János pénzügyminiszter nevével fémjelzett vagyontörvény a jövő évtől egy szervezetbe vonná össze a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot, a Nemzeti Földalapot és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-t. A tervezet szerint az új intézmény neve Nemzeti Vagyonkezelő (NV) Zrt. lesz. Az új állami "szuperholding" fölötti tulajdonosi irányítás a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) feladata lesz. Az eredeti törvénytervezetet Sólyom László köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek. A június 25-én elfogadott jogszabály még úgy rendelkezett, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlására létrehozott NVT tagjait a miniszterelnök nevezi ki hat évre, így megbízatásuk az államfő értelmezése szerint "csak igen szűk körben, lényegében alkalmatlanná válás vagy bizonyos kötelezettségszegések miatt szüntethető meg".
A kormány módosított, a most elfogadott szabály: a miniszterelnök indítványára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre az NVT tagjait. A tanács elnökét és további három tagját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, két tagot a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, egy tagot pedig az agrárpolitikáért felelős miniszter javasolhatja a kormányfőnek. Az új törvényszöveg szerint ha a NVT valamely tagja le kíván mondani tisztségéről, a lemondást írásban kell közölnie a köztársasági elnökkel. A megbízatást a köztársasági elnök – a miniszterelnök javaslatára – felmentéssel szüntetheti meg.
Az állami vagyonról szóló törvény létjogosultságát a Pénzügyminisztérium azzal indokolta, hogy javuljon az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonysága, átláthatósága, s megteremtődjenek a hosszú távú vagyongazdálkodás optimális feltételei.
A vagyontörvény és az egységes vagyonkataszter létrehozását az Állami Számvevőszék évek óta szorgalmazta. Mindennek ellenére ma senki sem tudja megmondani, mekkora a teljes, még meglévő állami vagyon nagysága.
A most elfogadott vagyontörvény felemás, mert a tartós állami tulajdonban maradó vagyontárgyak körének szűkítésével lehetőséget ad a maradék közvagyon ellenőrizetlen értékesítésére, az Országgyűlésnek ugyanis továbbra sem lesz semmilyen ráhatása a magánosításra. Aggályosnak tartják a kincstári és a vállalkozói vagyon egy piaci szervezetbe integrálását is, mert az egyik hosszú távú megőrzést, a másik hatékony vagyonkezelést igényel.
Már az új törvény előkészítésénél is figyelmeztettek szakértők: annak a veszélye fenyeget, hogy a kincstári vagyon előbb vagy utóbb az üzleti vagyon sorsára jut.
