Egy évtized után szüntetik meg az erdőt, helyén újra szántó lesz
A természetvédelmi törvény kategorikusan tiltja a tájidegen erdő telepítését
Szentgotthárd, Rábatótfalu - Megkezdték az egyik akácos felszámolását a falu határában lévő földön. A szabálytalan művelésiág-váltás és a tájidegen fatelepítés miatt kötelezték a felszámolásra a föld tulajdonosát. A mellette lévő, valamivel idősebb akácos viszont megmaradhat.
Kárpótlással jutott hozzá a két, Rábatótfaluban élő tulajdonos a szakonyfalui elágazó közelében lévő földhöz. A szántóként nyilvántartott területen az egyik tulajdonos, Dómján Zoltán, azért hagyott föl a műveléssel, mert az őzek, szarvasok rendre lelegelték a termést. Több mint egy évtizede először ő telepített akácfát a közel egyhektáros részen, rá egy évre a mellette lévő föld - hetvenes éveiben járó - tulajdonosa is így határozott. Akkor a tájvédelmi körzet része volt ez a vendvidéki föld, 2005 előtt még az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága felügyelte hatóságként a természetvédelmi területet. Az akácos telepítése után pár év múlva felszólították a földtulajdonosokat, szüntessék meg az erdőt, mivel tájidegen fafajtát ültettek, és engedély nélkül változtatták meg a korábbi művelési ágat a parcellákon. Levélváltások, határozatok, kérelmek, fellebbezések követték egymást, jött sok nyár és tél, az akácfák tették a dolgukat, nőttek, növekedtek, mit sem tudván arról, hogy immár a Fertő-Hansági és Őrségi Nemzeti Park Igazgatósághoz, természetvédelmi kezelőhöz is tartoznak, de a hatósági jogkört a szintén nemrég létrehozott Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség gyakorolja felettük. (Az akácos ügyről 2004-ben riportban számoltunk be.)
Az elmúlt héten értesültünk arról, hogy megkezdték az egyik akácos kitermelését, a fákat gyökerestül szedik ki a földből. A másfél hektáros erdősült területen hozzávetőleg négyezer akácfát húzkodhatnak ki a munkagépek. Információnk szerint az idős tulajdonos kénytelen a saját költségén elvégeztetni a munkát december 31-éig, mert különben tetemes bírságot fizethet. Vissza kell állítania az eredeti művelési ágat, vagyis újra szántóvá kell tenni a parcellát. Balaton Tihamértól, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség természetvédelmi osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy az 1996-ban elfogadott természetvédelmi törvény rendelkezik arról, hogy a védett természeti területeken csak őshonos fafajokkal lehet erdősíteni. Az Észak-Amerikából származó, rendkívül erőszakosan terjeszkedő akác az Őrségi Nemzeti Parkban tájidegen. A művelési ág megváltoztatásához is előzetes engedélyt kellett volna kérni, de ezt a két földtulajdonos elmulasztotta megtenni. A törvény a természeti értékek védelmében nem ad se méltányossági, se mérlegelési jogkört ebben az ügyben a hatóságnak. A jogerős döntést a tulajdonosnak végre kell hajtani, amennyiben nem teszi, a hatóság vágatja ki az akácost az ő költségére, ráadásul a bírságot is ki kell fizetnie. (Természetvédelmi bírságot azért nem szabtak ki, mert az ügy már túlhaladta az ötéves elévülési időt.)
Kérdésünkre, hogy a félig már kivágott akácos melletti, immár erdővé cseperedett erdőt is ki kell-e vágatnia Dómján Zoltánnak, a másik földtulajdonosnak, Balaton Tihamér azt válaszolta, hogy mivel az 1996-os törvény hatályba lépése - 1997 január elseje - előtt telepítették azokat a fákat, ezért arra az esetre még nem vonatkozik a kategorikus törvényi tiltás.
A megmaradt akácos birtokosa elmondta: a szabálytalanságért 62 ezer forintos földvédelmi bírságot szabtak ki rá (a földhivatal), amit két évvel ezelőtt be is fizetett. TREIBER MÁRIA Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.