2007. szeptember 14.
Zalaegerszeg - Javában zajlik a vadászszezon, elkezdődött a vadfeldolgozás is. Azonban nemcsak a legálisan bevizsgált, hanem az orvvadászok által feketén értékesített hús is gazdára talál.
A vadhúsból készült ételek becsülete még mindig a régi, melyet az a tény is alátámaszt, hogy a vadhús iránti kereslet mit sem változott az elmúlt évek alatt.
- Mindennemű vadhús keresett a piacon, nagyon kedvelt a szarvas és a vaddisznó is, de persze a toplista elején továbbra is az őzhúst találjuk - válaszolta lapunk érdeklődésére Szabó Antal, a megyeszékhelyi Vadhűtőház Zrt. elnök-vezérigazgatója. - Tehát a kereslettel szerencsére nincs gond, viszont alapanyaghiány jelei mutatkoznak a piacon.
Alapanyag alatt feldolgozandó, kilőtt állatot ért az elnök-vezérigazgató, aki szerint a hiányt a feketegazdaság és az orvvadászat generálja. Nem csoda, hogy a vadfeldolgozó üzemeknek is terjeszkedniük kell.
- Az országban 45 helyen vásároljuk fel a vadhúst, Nyírbátortól egészen Szentgotthárdig - folytatta Szabó Antal. - Úgy vélem, a törvényesen működő feldolgozó üzemek között egészséges konkurenciaharc alakult ki, a versenyhátrányunkat a rapsicok feketemunkája okozza - hazánkban ugyanis a kilőtt vad 35-40 százaléka orvvadászat útján cserél gazdát.
Az elnök-vezérigazgató kihangsúlyozta, amellett, hogy az illegális hústrancsírozók a vadfeldolgozók piaci helyzetét rontják, jelentős veszélyhelyzetnek teszik ki a vásárlókat, ugyanis a be nem vizsgált hús tartogathat - fertőzéssel vagy akár súlyos megbetegedéssel járó - meglepetéseket.
- Egy vadfeldolgozónak számos kritériumot teljesítenie kell, melyet a trancsírozók nem tudnak követni, mint például kiépített üzem (laborral és mintavételi szobával), hulladék-elkülönítés és megsemmisítés, húsvizsgálati költség, megfelelő hústárolásra alkalmas szállítójárművek - sorolta. - Ráadásul nem kell megvenniük a vadhúst felvásárlási áron, mivel ingyen szerzik be: tehát nem fizetnek 450-500 forintot a szarvas kilogrammjáért, 300 forintot a vaddisznó kilogrammjáért vagy 800 forintot egy kilogramm őzhúsért.
Már javában zajlik a vadászszezon és elkezdődtek a vadfeldolgozások is, igaz, Szabó Antal véleménye szerint szeptember közepe után indul be igazán a munka, mely egészen január végéig bőséges feladattal látja el a vadfeldolgozó üzemeket. A csúcsszezonhoz tartozik még egy tavaszi hónap is : az április 15. és május 15. közötti időszak. A Vadhűtőház Zrt.-nél ezen két időintervallum alatt dolgozzák fel az éves húsmennyiség (körülbelül 500-600 tonna) 70 százalékát, köztük a jó minőségű zalai vadhúst is.
- Természetesen az igazi gazdasági értéket a hús jelenti, főleg vendéglátók és magánszemélyek részéről; hébe-hóba a bőr iránt is mutatkozik némi kereslet, de nagyon csekély mértékben - így az elnök-vezérigazgató. - Ráadásul azt is figyelembe kell vennünk, hogy feldolgozás során nagy mennyiségű hulladék keletkezik: például egy vaddisznónak csupán 30 százaléka színhús, egy szarvas teljes súlyának pedig a felét el kell dobnunk munka közben.
- Orvvadászat, húsvizsgálati díj, hulladék-megsemmisítés - nehéz-e rentábilisnak maradni ilyen viszonyok közepette? - tettük fel a kérdést.
- Nagyon nehéz talpon maradni, de tesszük a dolgunkat, nem tehetünk mást: nemcsak Zalában és belföldön értékesítünk, hanem a szomszédos országokba is exportálunk - így Szabó Antal. - Immár 28 éve dolgozom az ágazatban, már nincsenek illúzióim. Az ellenőrzési rendszer fellazult az elmúlt három évtized alatt, folyamatos szélmalomharcot vívunk az orvvadászokkal. A vadfeldolgozók versenyhátrányát a rapsicok generálják
