Több kárt, mint hasznot okozhat a bioüzemanyagok elterjesztésének kísérlete
MIKÖZBEN A VILÁG SZÁMOS ORSZÁGA, köztük az EV tagállamai is a bioüzemanyagokban látják a jövő egyik legfontosabb környezetkímélő energiaforrását, az OECD komoly kétségeket fogalmazott meg a termelés támogatásának ésszerűségét illetően.
A tanácstalanságot jelzi, hogy lapunknak nyilatkozva a magyar agrár-, illetve környezetvédelmi miniszter is eltérő álláspontot képviselt. Egyedül az üzletemberek magabiztosak: amerikai cégek hazánkban is komoly lehetőségeket látnak a megújuló energiaforrásokban.
Az EU állam- és kormányfői az ez évi márciusi csúcson fogadták el a bioüzemanyagok használatára vonatkozó uniós célkitűzést. E szerint a tagállamoknak ezeknek a teljes fogyasztáson belüli arányát 10 százalékra kell növelni 2020-ig. Egy közbenső célt is meghatározott az EU-csúcs, vagyis 2010-ig 5,75 százalékos arányt kell elérni. Jelenleg ez a ráta csak 1,8, ezért az Európai Bizottság a cél eléréséhez elengedhetetlennek tartja a bioüzem-anyag-importot.
Júliusban kétnapos uniós konferenciát rendeztek a bioüzemanyagok Európában és világszerte történő felhasználásának és kiaknázási lehetőségeinek megvitatásáról. Az eseményen a konferencia háziasszonya, az uniós külügyi biztos az importra való európai ráutaltság miatt szükségesnek tartotta a bioüzemanyag-kereskedelem kiterjesztését. Benita Ferrero-Waldner egyenesen az etanol és a biodízel nemzetközi piacának létrehozását sürgette. A konferencia díszvendége a világ legnagyobb bioüzemanyag-termelője, Brazília elnöke volt. Lula da Silva fel is szólította az uniót, hogy csökkentse a bioüzem-anyag-importra kivetett vámokat.
A benzint helyettesítő bioetanol gyártásához a cukornád, illetve Magyarországon a kukorica a legalkalmasabb. A hazai töltőállomásokon kapható benzin ma már 4,4 százalék bioetanolt tartalmaz, emellett augusztusban a 85 százalék bioetanolt, 15 százalék benzint tartalmazó E85-ös üzemanyag kiskereskedelmi forgalmazását kezdték el.
Meg kell szüntetni a bioüzemanyagok gyártásának állami támogatását, mert jelentős élelmiszerár-emelkedést okoz, és az ökológiai hatásai sem egyértelműen kedvezőek - figyelmeztet az OECD. A szervezet fenntartható fejlődéssel foglalkozó tegnapi és mai kerekasztal-tanácskozására készült jelentés igyekszik megcáfolni azt a közkeletű nézetet, miszerint a bioüzemanyagok elterjedése biztonságosabbá teszi az ellátást, csökkenti a gépjárművek kibocsátása által okozott környezeti károkat és növeli az agrártermelők bevételeit.
Az első problémát a biodízel- és etanoltermelés termőföldigénye jelenti. Technikailag a világ üzemanyag-szükségletének 11 százalékát lehetne ilyen forrásból fedezni 2050-ig, ám ez az OECD szerint az élelmiszer-termelés szűkösségéhez vezetne. Eközben a bioüzemanyagok elterjedése legfeljebb három százalékkal csökkentené a közlekedésből adódó szén-dioxid-kibocsátást - számítják a szakértők. Ráadásul ez a csekély javulás is óriási költségeket emésztene fel, mivel a jelenlegi szubvenciók többsége nem tesz különbséget a különböző bioüzemanyag-típusok között azok ökolégiai mérlege szerint, holott csak a brazíliai cukornádat, valamint a papíripari melléktermékeket és a növényi olajokat használó technológiák tekinthetők egyértelműen jobbnak a kőolajnál.
mi forgalmazása is megkezdődött. A repce- és napraforgóolajból előállítható biodízel bekeverését a gázolajba 2008. január 1-jétől kezdik meg, de itt is létezik olyan technológia, amely ennél lényegesen magasabb arányban is képes tolerálni a növényi alapanyagból készült üzemanyag felhasználását.
Emiatt az OECD a jelenleg alkalmazott támogatások eltörlését javasolja világszerte. Helyettük a mainál környezetkímélőbb bioüzemanyagok kifejlesztését kellene ösztönözni, és olyan, technológiasemleges adókat kellene bevezetni, amelyekkel a piac erői kikényszerítenék a „zöldülést".