PRIVATIZÁCIÓ Több állami tulajdonú cég eladhatóvá válik 2008-tól
A koalíciós pártok hétfőn újra megszavazták a vagyontörvényt. Az ellenzék az állami tulajdon kiárusításától tart.
Név szerinti szavazással hétfőn késő este az Országgyűlés elfogadta a köztársasági elnök által július elején visszaküldött, az állami vagyonról szóló törvény módosított változatát, amely szerint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökét, a korábbi változattal szemben, nem a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.
Az először június 25-én elfogadott törvény szerint összeolvad az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, helyükbe a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lép. Az új szervezetet egy héttagú tanács irányítja, amely teljes tulajdonosi jogokat gyakorol az állami vagyon felett. A törvény lehetőséget ad, hogy több jelenleg állami vagy többségében állami tulajdonú cég eladhatóvá váljon 2008-tól.
„Ha hatályba lép a vagyontörvény, akkor az megteremti Magyarország kiárusításának, kisemmizésének lehetőségét" - hangsúlyozta Varga Mihály. A Fidesz alelnöke szerint a Gyurcsány-kormány csak egy szempontból közelített az állami vagyonhoz: hogyan lehet gyorsabban túladni rajta, és az államháztartás lyukait lehet betömködni az érte kapott pénzzel.
Veres János ellenben azt mondta: a köztársasági elnök személye garanciát jelent a tanács megfelelő működéséhez. A pénzügyminiszter szerint a jogszabály „lelke" tulajdonképpen az, hogy az állami vagyon még mindig igen jelentős, ezért a törvény azon elvre épül, hogy a túlméretezett állami vagyon csökkenjen. A vagyontörvény célja, hogy javuljon az állami vagyon eladhatósága. További cél az is, hogy a vagyongazdálkodásért felelős egyetlen szervezet az állami vagyon teljes körére egységesen működjön. A törvény hatálya nem terjed ki például a területi, helyi, települési, kisebbségi önkormányzati tulajdonra, az állam pénzvagyonára, az államadósságra, a Magyar Államkincstárra, valamint a társadalombiztosítási rendszer vagyonára sem.
Értékesíthető lesz több regionális vízközmű vállalat vagyis a magyarországi ivóvízkészletet is privatizálhatják. Felmerülhet a Budapest Airportban, a Nemzeti Tankönyvkiadóban, a Nemzeti Autópálya-kezelőben lévő állami részesedés eladásának a lehetősége is. A Magyar Villamos Művekben és a Magyar Postában a 99 százalékos tartós állami tulajdon 75 százalék plusz egy szavazatra csökkent. Nem lehet eladni viszont a MÁV-ot, a Szerencsejáték Zrt-t, valamint egyetlen erdőgazdaságot sem. Az Élőlánc Magyarországért Közéleti Mozgalom már jelezte, hogy a döntés kapcsán az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Abban azonban hiába reménykednek, hogy Sólyom László másodszor sem írja alá a törvényt, mert az államfőnek erre csak egyszer van joga. Vég Márton