Nem túlzás állítani, hogy az idén tízesztendős Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BfNP) látnivalói, bemutatóhelyei programjai életre szóló élményt nyújtanak minden korosztály, gyermekek és felnőttek számára egyaránt.
Maximálisan igaz e megállapítás a Zala megyei területekre, a Kis-Balaton, a Keszthelyi-hegység, a zalaszántói térség, a kápolnapusztai bivalyrezervátum, a tanösvények, s a bemutatóhelyek látogatottsága kiemelkedően magas.
Legalább ennyire fontos azonban, hogy Magyarország egyik legfiatalabb - sorrendben nyolcadikként alapított - nemzeti parkjának értékeit megóvják a jövő nemzedékei számára. A BfNP az elmúlt tíz évben e célt szolgálta. Példaként említhetjük megyénk egyik legszebb részét, a Kis-Balatont, melynek élővilága valóban érintetlen, mégsem elzárt az érdeklődő közönség előtt. Képzeletbeli túránkat kezdjük e kiemelt zalai helyen!
- Az 1951 óta természetvédelmi területként számon tartott, mára 14,750 hektáros Kis-Balaton az egyik legfontosabb tájegység, mely hazánkban a legelsőként Ramsari területté nyilvánított élőhelyek között szerepel. A nemzetközi egyezményről azt kell tudni, hogy 1971-ben 18 ország írta alá, s 1975-ben lépett hatályba. A csatlakozó országok alap célkitűzésként a vízimadár-vonulás szempontjából fontos vizes élőhelyek határokat átívelő védelmét fogalmazták meg. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén két Ramsari terület található, egyik a már említett Kis-Balaton, a másik természetszerűleg a Balaton. Előbbi már 1979 áprilisában felkerült a vadvizeket nyilvántartó, oltalmazó egyezmény jegyzékébe - fogalmazott dr. Kopek Annamária, az Igazgatóság turisztikai osztályának vezetője.
- Ősztől tavaszig récék és vadludak tízezrei táplálkoznak és pihennek a területen - folytatta a szakember. - Költési időszakban főként a népes sirály-, csér-, gém-, valamint kárókatona-telepek állományai alkotják a Kis-Balaton Kányavári-szigetről is jól látható madárvilágát. De tanyázik ott nagykócsag, búbos vöcsök, szárcsa, nádirigó és a különös nevű sitke. Az eddig megfigyelt közel kettőszázötven madárfajon kívül számos - ma már meglehetősen ritka - állat- és növényfaj talál menedéket ezen a csodálatos területen. Külön említést érdemel ezek közül az északi pocok, a lápi póc, a réti csík, s néhány ritka szitakötőfaj.
A Kis-Balaton egyedisége miatt természetesen fokozottan védett, a területet csak engedéllyel, szakképzett vezetővel lehet bejárni. A kérdésre, miszerint betartják-e a látogatók a védettségre vonatkozó, körülhatárolt szabályokat, dr. Kopek Annamária elmondta: szerencsére komoly problémák nincsenek ezzel kapcsolatosan, mindenki megérti, hogy vigyázni kell a kivételes természeti értékeinkre.
- Fontos, hogy a területet megóvjuk a túlzott terheléstől, ezért minden lehetséges eszközzel védjük az élőhelyeket. A bemutató létesítmények, tanösvények és turisztikai programok azonban e helyen is lehetőséget adnak arra, hogy bárki megismerhesse e csodálatos tájat. A látogató néha felidézheti filmbeli élményeit, hiszen megtekintheti a Fekete István emlékhelyet, s bekukkanthat Matula bácsi Diás-szigeten felépített kunyhójába. Aki szeretné, külön e célra készített építményből figyelheti meg, fotózhatja a madárvilágot. A Kányavári-szigeten kialakított Búbos vöcsök tanösvényen még kísérő sem kell, a fokozottan védett területeket azonban csak előzetes bejelentkezéssel lehet meglátogatni. A vezetett buszos és csónaktúrák száma éppen a védettség miatt korlátozott.
Nincs korlátozás, és egész évben látogatható - a Balaton-felvidéki Parkhoz 1997 óta tartozó - kápolnapusztai bivalyrezervátum, mely a faj bemutatásának hazai központja, és az ősi háziállat fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik. Jelenleg mintegy kettőszázötven állat él a bemutatóhelyen és közvetlen közelében, ahol mintegy másfél kilométeres séta keretében figyelhetik meg a szinte hihetetlenül jámbor bivalyok viselkedését az érdeklődők.
- A bemutatóhelyek mellett programjaink évről évre egyre nagyobb közönséget vonzanak, az iskolás csoportoktól a nyaraló családokig - folytatta az osztályvezető asszony. A rendezvények azért is népszerűek, mert azok keretében a látnivalókon túl számos program várja az érdeklődőket, a nyílt túrákon Igazgatóságunk szakemberei adnak tájékoztatást a növény- és állatvilágról, az élettelen természeti értékekről, a természetvédelemről.
Értékes programot kínál a természet kedvelői számára az idén kihirdetett Mura Menti Tájvédelmi Körzet, ami szintén a Balatoni Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik. A Murában és a hozzátartozó, kiterjedt vízrendszerben több mint ötven halfajt mutattak ki, ebből tizenhárom védettnek mondható.
A felpillantó küllő három hazai előfordulási helye közül egyik a Mura. A madárvilág a vonulási időszak kivételével viszonylag szegény, viszont annál jelentősebb szerepet tölt be a költöző madarak számára ősszel és tavasszal. Mielőtt elhagynák az országot, a szürke gémek és a nagykócsagok csapatokban gyülekeznek a kavicsbányatavaknál és holtágaknál. Tél végén is ide érkeznek meg először, sőt, enyhe teleken néhány egyed marad is, nem vonul tovább. Valamennyi vízfelületnél, a patakoktól a bányatavakig megfigyelhetjük a vidra nyomait, főleg téli időszakban.
A hód az elmúlt évtizedben jelent meg a területen, a horvátországi Dráva szakaszon történt visszatelepítésnek köszönhetően. A kedvező életfeltételeknek köszönhetően szaporodni kezdtek, ma már a Murán is él néhány család.
A Kis-Balaton melletti, valamint folyó menti túrák, séták, nézelődések után a kissé nehezebb falatnak tűnő hegyeket is megmászhatják a kirándulók. A tanösvények jó levegője, csöndje, mely az emberre nyugtatóan hat, a zöldbe csábít. Az ilyesfajta programok nyújtotta kikapcsolódásra magyarok és külföldiek körében egyre nagyobb az igény. A Keszthelyi-hegységben, illetve a Zalaszántó melletti Kovácsi-hegyen több tanösvény mutatja be a természet értékeit.
Előbbi helyen, Balatongyörökön, Pele Apó tanösvénye kínál alkalmat a kellemesen jóleső elfáradásra. Barangolni természetesen másfelé is lehet, és érdemes is. A Keszthelyi-hegység élővilága igen változatos, erdeiben szinte valamennyi őshonos fafaj megtalálható a száraz termőhelyre jellemző virágos kőristől a párás levegőt kedvelő bükkig.
Sok e helyen a védett növényfaj, köztük néhány ritka orchidea is, az állatok világából pedig egy-egy cincér és futrinka szerepel a kiemelten ritka fajok között. A Zalaszántó melletti Tátika-hegyen élő ősbükkös védett erdőrezervátum, háborítatlansága miatt megtalálható itt a havasi cincér, a kék galamb és néhány ritka denevérfaj is. A Kovácsi-hegycsoport területén van az egykori Herman-tó - ami mára égeres láperdővé alakult.
Zalaszántón találjuk az Igazgatóság legújabb bemutatóhelyét, az egykori daráló malmot, mely a Kotsy család nevét viseli. A leírások szerint az épület helyén már a 17. században is vízimalom állt, mely - több átalakítás után - egészen 1960-ig működött. A nagyon leromlott állapotú, elhagyatott épületet hét esztendeje vásárolták meg, majd felújítását követően 2005. márciusában nyitották meg a nagyközönség előtt. Az épületben a mesterség régi eszközei, a malom tartozékai és felszerelései egyaránt láthatók.
Tervezik, hogy a malomhoz kapcsolódóan programokat is szerveznek az elkövetkezendő időben.
Dr. Kopek Annamáriától megtudtuk: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a jövőben is folytatja a tíz esztendeje megkezdett széles körű munkát. Pontosan úgy, ahogyan eddig, védve, oltalmazva a ritka, egyedi természeti kincseket, és ahol lehet bemutatva azokat az érdeklődő nagyközönség számára.
Szerencsére egyre többen vannak olyanok, aki úgy döntenek, hogy szabadidejüket a természetben töltik, megtekintve annak ritka, szemet-lelket gyönyörködtető értékeit. Sámel József