2007. október 5.
Az út szélén találták
Gazdit keresnek Takácsék a négy hónapos őzbaknak
Gondoskodó, állatbarát gazdit keres őzikéjének, Lucinak a kisvárdai Takács János, aki négy hónapja találta az akkor még csak néhány napos gidát az út szélén. Miután kiderült az állatról hogy bak, jobbnak látta, ha inkább megválik tőle, mert attól tart, egyéves korában Luci felökleli családtagjait. Lucit nagy szeretet veszi körül Takácséknál, annak ellenére, hogy több kiskutyát is tartanak. A gida azonban úgy tűnik, szinte mindent megengedhet magának. Eszegeti a zöld növényeket az udvaron és ár-nyékként követi gazdáját még a házba is.
- Litke és Kisvárda között találtuk. Ott feküdt az út szélén. Hiába reflektoroztam, hogy hátha meglátom az anyját, nem jött elő. Aztán a feleségemben megszólalt az anyai ösztön, felkapta az ölébe és eldöntötte: magunkhoz vesszük - mesélte. Kezdetben úgy gondolták, megtartják a gidát, de mikor az állatorvos megvizsgálta és kiderült, az őzike nem suta, hanem bak, lebeszélték tervéről az ismerősei.
- Azt mondták, egyéves korában megtámadhatja a nőket. Agancsával felöklelheti, megszúrhatja őket. Szép feleségemre és ugyancsak szép lányomra való tekintettel pedig nem kockáztatok. Odaadom annak, aki becsület szavát adja, Luci nem fazékban fogja végezni. Legyen az vadaspark, állatkert, magánszemély - magyarázta. - Másrészt azért sem szeretné tovább magánál tartatni az őzikét, mert harci kutyáitól folyton védelmeznie kellene.
- Ha őzgidát találunk, ne nyúljunk hozzá. Az anyja megijed tőlünk, de amikor ismét magára hagyjuk, visszamegy érte és gondoskodik róla -mondta Kovács Tibor kisvárdal vadászmester. Azokat az állatokat, melyeket az emberek mégis magukhoz vesznek, csak nagyobb korukban lehet visszaengedni élőhelyükre. Feltéve, ha előbb el nem szöknek.
