A külpolitika lesz az áldozata az Európai Unió jövő évi költségvetésének, mert az itt megtakarított összeggel kívánnak a brüsszeli képviselők a műholdas Galileo program és az Európai Technológiai Intézet létrehozásának költségeihez hozzájárulni.
Az Európai Parlament költségvetési bizottsága a héten hagyta jóvá az EU jövő évi kiadásait részletező tervezetet. A képviselők húsz százalékkal lefaragták a külpolitikai ráfordításokat, hogy erősítsék pozícióikat a tagállamokkal folytatandó hosszas és kemény alkudozásban. A felszabaduló összeg egy részét át akarják irányítani két fontos technológiai projektre: az egyik a Galileo műholdas navigációs rendszer fejlesztése, a másik az Európai Technológiai Intézet.
Az Európai Bizottság még szeptember végén kérte az európai parlamenti képviselők és a tagországok hozzájárulását ahhoz, hogy e két projekt finanszírozási igényeinek megfelelően módosítsák az EU 2007-2013-as keretköltségvetését. A Galileo finanszírozása azért futott zátonyra, mert a magánbefektetők konzorciuma kiszállt a beruházásból. A befektetők ugyanis nem értik, miért érné meg létrehozni az ingyenes amerikai GPS fizetős hasonmását. Az európai rendszernek az lenne az egyetlen előnye, hogy tíz méter helyett egy méter pontossággal határozná: meg a megrendelő helyét. A Galileo megvalósításához 2,4 milliárd euró új forrás bevonására lenne szükség. A brüsszeli bizottság ezt presztízsértékű befektetésnek tartja, mert egy olyan csúcstechnológiát alkalmazó navigáció jöhet létre, amely verseny re kelhet az amerikai rendszerrel. A Galileo kiépítése már csaknem három évet késik, és máris bő négyszázmillió euróval kerül többe, mint eredetileg tervezték. A forrásokat a mezőgazdasági alapok és az adminisztratív költségek megnyirbálásával szeretnék előteremteni úgy, hogy ne kelljen megemelni a korábban kialkudott kiadási plafont. A brüsszeli bizottság az Európai Technológiai Intézet felállításához további 309 millió eurót kér.
Az európai képviselőket a jelek szerint sikerült meggyőzni, de a
tagországokat nem lesz ilyen könnyű rábírni a tervek támogatására. Míg a mezőgazdasági kiadások lefaragása a franciák ellenállásába fog ütközni, a Galileóval kapcsolatban a német kormánynak vannak fenntartásai. Berlin azt szeretné,
ha a projektet az Európai Űrügynökségen keresztül az érintett kormányok finanszíroznák, vagyis nem bízná az erre szánt összeget a brüsszeli intézményrendszerre.
A németek mellett egyetlen nagy befizetőt sem sikerült meggyőzni arról, hogy politikai és anyagi támogatást nyújtson a fenti két projekthez.
A legnagyobb donorok nem értenek egyet a kiadások növelésével sem. Amikor Dalia Grybauskaite költségvetési biztos nyilvánosságra hozta a tervet, hogy jövőre 5,3 százalékkal növelnék a kiadásokat, négy ország azonnal tiltakozott az ötlet ellen. A németek, a franciák, a britek és a hollandok szerint szinten kellene tartani a kiadásokat. A tervezet részletes vitája várhatóan október 23-án kezdődik meg Strasbourgban.
SZALONTAY MIHÁLY