Rózsa Sándorként egy országot szegezett heteken át a tévéképernyők elé, de játszott a legendás vígszínházi Popfesztiválban, volt a Nemzeti tagja, vásárolt gyárat magának, a vadászok pedig bajtársukként emlegetik.
Ibsen darabjában, A vadkacsában hangos sikere van Oszter Sándornak Békéscsabán, ahol az elmúlt héten volt a bemutató.
Tavaly Albee Nem félünk a farkastól című darabjára hívtak meg. Annyian jöttek el, hogy még a csilláron is lógtak. Imádom ezt a várost. Otthonos, kedves emberek lakják, az utcán mindenki megállít, mesélik, hogy látták az elő- adást, megkérdezik, hogyan készítsék el a vadat kezdi a beszélgetést hatalmas lendülettel a Jászai-díjas színművész, a hölgyek kedvence ősz halántékával, választékos modorával, kitűnően megőrzött alakjával. Az, hogy vadászik, még inkább erősíti macsó vonásait.
Ez butaság. Még a Rózsa Sándor kapcsán kezdtek el rólam ilyeneket írogatni, de ennek semmi köze a vadászathoz. Ez utóbbi ősi foglalkozás, a férfiak mindig is vállalták a nagy veszélyeket. Ma már persze egészen átalakult a vadászat, mi tényleg a környezetet szeretnénk megőrizni. Gondoljon csak bele, egy hibás, csökkent értékű bikának a borja is csökött lesz, ezért ezt inkább megakadályozzuk az állat megsemmisítésével.
Hogyan kapott rá a vadászásra?
Győr mellett gyakran részt vettem hajtóként vadászatokon tizenéves koromban. Már akkor megtetszett a mozgás a jó levegőn, a társasági élet. És bevallom, vonzott a felelősség is, merthogy a vadászok valódi felelősséget éreznek a vadállomány iránt.
Gyűjti a trófeákat is?
Nem megszállottan. Mindenből lőttem egy-egy értékeset, de nem ezek mutogatása tesz boldoggá.
Barátjával, Bodrogi Gyulával gyakran lépnek fel vadásznapokon, vadászbálokon.
Szoktuk is mondani, nincs olyan települése az országnak, ahol bennünket nem hallottak volna már. Gyakran meghívnak, és az ember egy bajtársának nem mondhat nemet.
Kedvenc területei?
Diósjenőn van a vadászházunk, a környékbeli társaságnak vagyok tagja, természetes hát, hogy hazahúz a szívem, de szeretem a Zemplént, a Börzsönyt, a Bakonyt, az ország keleti felének hegyeit.
Sokan milliókat fizetnek azért, hogy medvére vagy oroszlánra vadásszanak.
Bennem nincsenek ilyen vágyak, én kizárólag itthon járom az erdőt. Egy napfelkelte vagy egy bársonyos éjszaka elvarázsol, olyankor tökéletesen érzem magam. Mit keressek én a szavannákon vagy Kanadában? Azokért a vadakért nem én felelek.
A legtöbb vadásznak nincs türelme az elejtett vadak elkészítéséhez.
Én szeretek főzni, állítólag a tárkonyos őzragum elsőrangú, de szívesen vagyok kukta mások mellett is.
Első filmjével, a Kitöréssel szinte berobbant a köztudatba. Alakításáért San Remóban díjat is nyert. Legutóbb az Argóban dolgozott Árpa Attilával, annak is szép sikere volt. Mire készül most?
Úgy tudom, lesz második része a filmnek, és a rendező fölkérte a lányomat is, ami nagyszerű lenne, mert színpadon már dolgoztunk együtt, filmben még soha. Dallos Zsuzsa